Életem egy kollégiumban -szünetel-

3. Rész

Órák után

-Kész vagy? -kérdezte Liza.
-Persze. Minden vágyam.
-Tudom ám.
-Mit? -kérdeztem mert nem tudom miért.
-Azt, hogy imádod Bálintot.
-Az, hogy imádom elég nagy túlzás nem gondolod?
-Nem-jelentette ki és ott hagyott én meg csak néztem, hogy hova megy majd megszólalt-Na gyere már!
-Hova?
-Te most komolyan ennyire hülye vagy?
-Lehet, de hova?
-Nem arról volt szó, hogy át költözöl?
-Dee-nyújtottam el.
-Na hát akkor!?
-Jaaaaaa megyek már-elindultam utána.
-Nos akkor kezdjük a te cuccaiddal.
-Hogy mi van?
-Hozzuk ki őket. Amúgy mi van veled mostanság? Elég hülye vagy ahoz képest, hogy te vagy a legokosabb a csapatból-azért mondta, hogy csapat mert mi a fiúkkal így hívjuk magunkat. Tudom hülyeség na de mind1.
-Haggy-mondtam majd megjöttek a fiúk is és jöttek segítő kezet nyújtani vagyis mi csak a kanapéról szugeráltuk őket.
-Ügyik vagytok-mondta Liza.
-Aham... -mondtam én is valamit.

Sok pakolással később

-Végeztünk! -mondták egyszerre.
-Nagyszerű-mondtam majd bementem az új szobámba.
-Nos, hogy tetszik? -kérdezte Bálint.
-Csodás.
-Ugye?
-Gyerteeeeeeeeek! -üvöltött Áron.
-Mi van? -kérdezte Bálint.
-Nem tudom. Hogy tetszik a szobám? - kérdezte tőlem.
-Komolyan ennyi?
-Taláán-nyújtotta el az á-t.
-Csodás-majd elmentünk aludni.

************************************

Tudom rövid lett, de kaptatok zenét. Örüljetek.

************************************