Nem csak a véred akarom (TodoBaku)

1

=Bakugou szemszög=

A nevem Bakugou Katsuki 17 éves és vérfarkas. Kiskorom óta egyedül vagyok, ugyanis a anyámat 14 évvel ezelőtt elkapták és megölték a vadászok. Akkor volt az, hogy az emberiség megőrült, hogy vérfarkast vadásztak.

Azóta az emberek egy ideig rendszeresen járták az erdőket ijesztő fegyverekkel vérfarkasokat keresve.
Mára már ugyan nem ugyanis nem sikerült többet találniuk.

Én vagyok az utolsó.

A félelem nem csak bennem de a többi más lényben és állatban is benne van.
Az erdőket alapján járják a vadászok őzt, nyulat vagy éppenséggel más állatot keresve, de akkor is vigyaznom kell.

Nem akarom, hogy az emberek megöljenek majd kitömve elhelyezzenek valamelyik idióta múzeumukban.

Nem rég kezdődött el a vadászszezon, szóval óvatosnak kell lennem.

Éppen vizet akartam inni egy kisebb pataknál az erdő közepén mikor durranásokat hallottam. Majd láttam néhány madarat leesni az égből.

- Jönnek! - pánikoltam be hirtelen s farkas alakomat felvéve azonnal futni kezdtem.

Csak rohantam és rohantam és rohantam. Fogalmam sincs, hogy merre megyek csak megyek reménykedve, hogy nem találnak rám.

Hiába élek ebben az erdőben már 17 éve akkor sem ismerem. Túl nagy. És nem szeretek túl messzire menni az odumtól.
De most sikerült.

Lihegve álltam meg ugyanis ki vagyok száradva hisz a vadászok miatt nem tudtam inni.

- Hol vagyok? - néztem körbe kissé félve. - Oh jaj ne... - mondtam miután visszaöltöttem eredeti alakom.

Az erdőnek annak a részére kerültem ahova sosem akartam volna jönni.
Minden sötét a fák túl sűrűn vannak itt és szinte egy cseppnyi fényt sem engednek be. Illetve itt más szörnyek és furcsa lények is élnek.

Mindig is ijesztőnek tartottam az erdő e részét. Eszem ágában nem volt, hogy magamtól ide jöjjek és most itt vagyok.

- Kurva vadászok... - mondtam halkan majd elindultam egy random irányba.

Haza akarok menni! Félek.

Sosem voltam félős de amióta végignéztem ahogy megölik az anyámat, azóta kicseszettül beszari vagyok.

=Todoroki szemszög=

A nevem Todoroki Shouto 216 éves és vámpír. Egy hatalmas kastélyban élek, ám nem egyedül. Vannak barátaim.
Midoriya Izuku és Kirishima Eijirou akik szellemek. Ashido Mina és Aizawa Shota akik múmiák. Kaminari Denki aki egy kis ördög. Uraraka Ochako és Jirou Kyoka akik boszorkányok. All Might aki egy csontváz. Iida Tenya és Yaoyorozu Momo akik zombik és Sero Hanta aki egy kis pók.

A családom többi része nem itt él. Hanem jó messze innen.
Apám tökéletes fiúnak és egyben egy titkos fegyvernek nevelt. A vérfarkasok ellen akart bevetni.

Apám ősellenségei a vérfarkasok. Vagy legalábbis voltak, ugyanis 14 évvel ezelőtt megölték az utolsó vérfarkast. Így én itt maradtam ebben a kastélyban, néha jönnek látogatóba a testvéreim, de mivel apám a vámpírok királya így egészen addig itt kell lennem amíg apám át nem adja nekem a trónt. De be kell valljam... Nem akarom.
Én szabad nyugodt éltet szeretnénk élni a barátaimmal.
Szerencsére ez a trón átadás dolog nem most lesz van még jó pár száz évem vagy akár ezer is.

Az erdő sötét részének legmélyén élünk. Erre a részre ember soha sem jön. Itt biztonságban vagyunk.

Nagyrészt mókusok és egyéb kisebb állatok vérén élek amit már kezdek eléggé unni, rég ittam már olyan vért ami ízletes és laktató is.