minden este lemegy a nap,
eltűnik a horizonton,
beleveszik a tengerbe.
a hullámok közt a színek
kavalkádja játszik,
s én lélegzet-visszafojtva,
mozdulatlanul figyelem
ilyenkor a világot.
pulzusom csillapodik,
gondolataim elcsendesülnek,
lelkem megnyugszik.
akár örökké ezt tudnám figyelni,
mert mindent ad,
amire szükségem van.
azt akarom,
úgy nézz rám,
mintha én is így ragyognék,
mintha én is gyönyörű képet festve
hagynék magam mögött mindent,
búcsút mondva a tájnak.
arra vágyom, hogy így érezz irántam.
a te naplementéd akarok lenni.
ESTÁS LEYENDO
Between the stars
Poesía.· 𝙬𝙚 𝙖𝙡𝙢𝙤𝙨𝙩 𝙢𝙖𝙙𝙚 𝙞𝙩, 𝙬𝙚 𝙨𝙝𝙤𝙪𝙡𝙙 𝙝𝙖𝙫𝙚 ·. ~ szabadversek, őszinte szösszenetek, mélyre eltemetett, soha ki nem mondott gondolatok... ❝ 𝘪 𝘸𝘢𝘴 𝘰𝘯𝘭𝘺 𝘧𝘢𝘭𝘭𝘪𝘯𝘨 𝘪𝘯 𝘭𝘰𝘷𝘦... ❞ © ddorcii / 2024