Seb

A rosszul sikerült "randi"

Vasárnap van.
Reggel 9 óra.
Felkeltem,és hirtelen ijedtségemben a telefonomra néztem.
Azt hittem le késtem a megbeszélt talit,de szerencsére nem.
Felpattantam,kimentem a konyhába inni egy kávét és elszívtam egy cigit.
A dohány füst csak úgy szállt a levegőben.
Őszintén,semmi kedvem nem volt elkészülődni és utcára lépni,pihenni terveztem,de hát megszoktam hogy soha semmi nem jön össze.
Nagy nehezen felöltöztem,és elindultam a buszhoz.
Pár perc késéssel elértem a kávézóhoz,ahol Nick már türelmetlenül várt.
-szia,ne haragudj hogy késtem
Szóltam a fiúhoz.
-szia,ugyan,semmi baj! Bemegyünk?
-persze!
Nick udvariasan kinyitotta előttem az ajtót és a széket is kihúzta nekem.
Sokat beszélgettünk,ittunk egy jót,őszintén,elég jól éreztem magam.
Aztán besötétedett.
Nick felajánlotta,hogy haza kísér,én pedig elfogadtam az ajánlatot,hiszen akkor még nem sejtettem semmit.
Már egy jó ideje sétáltunk,mivel a buszok ilyenkor nem jártak.
A nap is teljesen lement.
Egyszer csak Nick beránt egy sikátorba,össze kötözte a kezeimet,és lefogta a számat.
Vegyes érzelmeket tápláltam abban a pillanatban.
Félelmet.
Hatalmas félelmet.
De ugyanakkor meglepődtem,ugyanis nem gondoltam volna,hogy Nick-nek ez a terve velem.
De hát mire is számítottam?
Levetkőztetett.
Ellenkezni nem tudtam,segítséget kérni sem.
Miután végzett szépen ott hagyott.
Sírva szaladtam hazáig,berontottam majd az ágyamba zuhantam.
Ekkor jött egy üzenet.
Nick:
-remélem élvezted az együtt töltött órákat.
Ha nem akarod,hogy megismétlődjön,akkor befogod a szád,és nem szólsz senkinek egy szót sem!
Nem válaszoltam,csak letiltottam.
Az este többi része ugyan olyan volt,mint amilyen szokott.
Kéz,szike,vágás,vér.
Ez a körforgás addig haladt így,amíg el nem aludtam.
Másnap a suliba halottam,ahogy az igazgató Nick-ről beszélt.
Másik suliba ment.
Nagyon örültem,de közben féltem is.
Féltem,hogy mi van ha ez kiderül?
Ha megismétlődik?
Nem tudtam kinek szólhatnék.
Megvoltam rémülve.
Egésznap csöndben voltam,nem jelentkeztem órákon,és a figyelmem sem volt 100%-os.
Alig vártam,hogy haza mehessek.
Otthon egyből ledőltem,de hirtelen minden elhomályosodott.
Nem fájt semmim,szinte mintha meghalnék.
Talán álmodom,vagy már tényleg ennyire bekattantam?...