Nézlek, ahogy némán elmerengsz gondolataidban.
És egyre csak azon kapom magam...
mennyire kedves vagy szívemnek.
Hogy mennyire jól áll neked a fekete,
kiemeli arany barna szemed színét.
Vagy hogy milyen nagyon szeretem mikor mosolyogsz. Hiszen...
akkor bújnak elő a gödröcskéid az arcodon.
Mind, mind olyan kedves nekem.
Mint ahogy te magad, kedvesem.
