Fernando Alonso nevét mindenki ismeri. A kétszeres Forma 1 világbajnok, aki még mindig versenyzik. Se feleség, se gyerek...Vagy mégis?
Sofía fiatal kora ellenére mindjárt végez az egyetemen. A diploma megszerzése után valószínűleg a motorsportban f...
Reggel álmosan keltem ki az ágyból, nap sugarai az arcomat kellemesen cirógatták. Az ablakomból láttam az embereket, ahogy sétálgatnak Barcelona utcáin. Páran kezükben kávét tartva gyalogoltak, míg mások szabálytalanul átszelve az utat rohantak a munkahelyükre. Gyerekek csapatostul kocogtak a buszmegálló felé, nevetgélve.
"Oh de lennék újra ilyen felszabadult..."
Elbattyogtam a fürdőszobába és a tükörbe nézve rájöttem, hogy szükségem lesz pár kávéra. Kivasaltam a hajam, majd feltettem egy kis sminket annak érdekében, hogy ne nézzek ki úgy mint aki a csatornában éjszakázott. Miután elkészültem, felvettem a Nike cipőm, felkaptam a táskám és kiléptem a lakásomból kezemben a kutyámmal, Diegoval. Diego egy Can de Palliero kölyök, nem rég hoztam el egy menhelyről.
Aki nem tudná, így néz ki:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A folyosón senki sem volt rajtam kívül. Utam egyenesen a lift felé vezetett, beszálltam és megnyomtam a földszint gombját. A lakásom a 20. emeleten van, ezért nem igen szoktam lépcsőzni, inkább csak akkor ha apa vagy Daniel itt van (bár az előbbi ritkán jár énfelém). A lift megállt a földszinten, kiszálltam majd elindultam a mélygarázs felé, amit a lakóknak tartanak fenn. Elindultam a Ferrarim felé, amit apától kaptam a 18. szülinapomra. Diego beugrott az anyósülésbe, ami már szinte az övé. Beültem a jól ismert autóba...átjárt a felszabadultság érzése amint beindítottam a piros gyönyörűségem.
Imádtam vezetni, csak úgy mint a felmenőm. Egész gyerekkoromban versenyszerűen gokartoztam, még a Forma 3-ba is eljutottam, egészen 17 éves koromig űztem a sportot. Annyi minden történt abban az évben, nem tudtam feldolgozni és már nem voltam a régi.
Kikanyarodtam a garázsból és elindultam a Circuit de Catalunya felé a már ismerős úton. Mint minden évben, most is több ezer ember várakozott arra, hogy a pilóták megérkezzenek. Danivel ma még nem beszéltem, de biztos vagy benne hogy már itt van.
Lelassítottam. Mély levegő, Sofía. Menni fog, max. elkerülöd. Erőt vettem magamon és bekanyarodtam a VIP parkolóhoz, ahol persze fotósok száza várta a híresebbnél híresebb embereket, köztük a versenyhétvége főszereplőit, a pilótákat. Felmutattam a biztonsági embernek a belépőkártyám és már gurultam is a parkolóhelyemre. Amikor kiszálltam, pár újságíró felkapta a fejét.
-Az ott nem Maite Sánchez? - Sutyorogtak.
Na igen, erről még nem meséltem. Megemlítettem ugye, hogy gokartoztam. Egész nagy sikereket értem el, Gokart Európa Bajnok, Gokart Világbajnok, F3 3. helyezett (bár az utóbbit meg is nyerhettem volna, nehéz évem volt). Az egész világon tudták a nevem (persze akik jártasak a sportban), csak nem az igazit. Amikor 4 évesen elkezdtem gokartozni apa menedzserei azt javasolták, hogy ne az Alonso névvel versenyezzek. Ennek az oka pedig az, hogy ártottam volna apa hírnevének. Éppen beindult volna apa karrierje és az, hogy 24 évesen már gyereke van, ráadásul nem stabil családi háttérrel, eléggé bekavart volna. Így hát egy másik keresztnevemmel versenyeztem, és anya vezetéknevével. Akkoriban senki sem tudta hogy Fernando Alonsonak bármi köze lenne Nalú Sánchez spanyol-brazil modellhez...
