A külön óra

9. rész

túlzott gyógyszer és fertőtlenítő szag telíti el légutaimat , utoljára akkor éreztem ilyet amikor 6 évesen leestem a mászoka tetejéről az óviban és korházban érbedtem. Kinyitom a szemem ami nehézkes az erős fényviszonyok miatt. Körülnézek párat pislogva hogy teljesen vissza nyerjem látásom egy férfi kabátot pillantok meg , egy barna szél dzseki , talán apáé.Gyorsan elvetem az ötletet , hisz ő sose venne fel ilyet ,ismét körül nézek és gátlások nélkül a kabát zsebébe nyúlok.Egy doboz ciginél és öngyújtonál nincs benne több . Nyílik az ajtó igy vissza tömködök mindent a zsebekbe  pánik szerű mozdulatokkal és vissza vetődöm az ágyba .

-Máris ébren?- dől az ajtó félfának hanyagul és meg kaparja torkát , Melmoth. Dylan Melmoth . Az a Dylan Melmoth aki elvállalta korrepetálásomat csak amiatt hogy meg d*gjon , utána eltünjön , más bigéket kergetve .És valamiért ez a Dylan Melmoth szerepelt a tegnapi álmomba aminek a végén leestem a lépcsőn.... ha kicsit bele gondolok ,az utobbi nem hiszem hogy álom volt  , sőt nagyon is valóság .- nem fogsz válaszolni?- löki el magát a támasztékától és tesz pár lépés az ágy felé.

-mit keresek itt?- szegezem neki egyből a kérdést - mégjobb kérdés , te mit keresel itt?-elfintorodik mint egy gyerek .
-eléggé modortalan vagy ahhoz képest hogy konkrétan megmentettem az életed- most én fintorodok el - szerencséd hogy ott voltam ,  ha kicsit tovább maradsz ott egyedul elvérzel - csak most veszem észre ahogy kezében egy kocsi kulcsal játszik, amitörténetesen egy jeep-é , nem olcsó mulatság , és ő egy tanár , jó pár évbe telhetett arra gyüjtögetni .
- várj , mi történt?
- nem emlékszel? Csatak részegre ittad magad , és  megprobáltál feljutni a lakásodba ,a 22. lépcső fok már kihívást jelentett és vissza estél- lép az ágy mellé és felhúzza a felsőm egy egyszerű mozdulattal nem szégyenlősködve.
-Mi a f*sz- sikítok fel kis híján , ahogy meglátom a kötést az oldalamon.
-Hogy beszélsz?-néz rám , és folytatja- bele estél egy össze tört üveg szilánkjaiba - engedi el felsőm szegéjét - belső szervet nem érintett , pár hétig nem emelhetsz és nem csinálhatsz megeröltető feladatokat , néha kérj meg valaki aki ért hozzá hogy kösse újra- nyúl a barna szél dzsekiért , ami már nyilván valóvá vált hogy az övé és a kijárat felé veszi az irányt - várd meg míg Nate rád néz , szoltam neki- pislogok párat , teljesen zűrös ez az egész a fejembe , foggalmam sincs mitörténik , vagy hogy ki az a "Nate" , vagy hogy miért nincs itt senki akit ismerek. Veszi a lapot és sürgetően telefonjára néz . Mintha várná hogy csináljak valamit. Rám néz , a szemembe , ijesztő milyen tiszta tekintete van és lendít egyet kezével az ajtó felé - Tapsra vársz? Mozdulj - vonom fel egyik szemöldököm
-Teso , egy lék van az oldalamon , nem fogok úgy ugrálni ahogy kedved tartja- lepődök meg saját magamon , félek ha rá nézek szikrákat fog hányni  szeme.

Meglepetésemre nem , sőt....mosolyog , össze rándul a gyomrom.Inkább fél mosolynak mondanám , ami a szája sarkában jelent meg  , de mosoly.

-most akkor jössz vagy nem?- hezitálok egy kicsit , de végül megprobálok kikelni az ágyból. Belém hasít a fájdalom, iszonyú érzés emiatt az ágy fogantyújára markolok de nem elég és össze csuklik a lábam

A derekamra 2 erős kész feszül es meg emel kicsit
- segítek- dobja át kezem nyakán másik kezét meg továbbra is derekamon pihenteti

Ahogy végig megyünk a folyosón mindenki köszön a férfinek , és nem kérdőjelezek meg semmi, hogy pl: "elnézést , miért szöktet ki épp egy beteget?". És még a feszültség is ollóval vágható....mintha , félnének tőle.