Kitz. - Minden olyan szépnek indult ~SzD.ff.

2.

Szoboszlai Dominik.

- Hé, jössz velünk Kitz- be? – ül le mellém David.

- Ki az a velünk?- kérdezek, rá- Mert nem megyek veletek gyertyatartónak! –célzok a barátnőjére.

- Hülye, arra nincs is szükségem. Jön Olmo, Willi, meg Timo és persze neked is jönnöd kell, haver.

- Nem is tudom.. –gondolkodom el.

- Jót tenne a történtek után. Hidd el. –veregeti vállba és a többiek után megy. Míg én üldögélek, egy kicsit mielőtt összeszedném a holmim és én is távoznék az öltözőből.

Valóban lehet, jót tenne egy kis környezetváltozás. Mert bár a karrierembe egy percig sem panaszkodhatok, addig a magánéletem enyhén romokban. Miután a barátnőm és én felfedtük egymás előtt a lapjainkat, azután közös megegyezéssel szakítottunk. Nem mondanám, hogy fájt. Inkább a hiánya annak, hogy legyen melletted valaki és ne egyedül legyél.

Kitz.

- Örülök, hogy velünk jöttél végül –vereget vállba a hátsó ülésen ülő David. Mellettem Olmo ül, Willi és Timo külön autóval jöttek.

- Én is, tetszik ez a hely. –pillantok körbe. Minden fehéren csillog, rég volt ilyen látványban részem, az idei tél nem nagyon akart beköszönteni. – Micsoda házak- vizslatom a hegyet-, hú.. –lassítok le az egyik előtt. Hatalmas kapuk védik a kíváncsi szemek elől, a ház beljebb áll fenn a hegyen.

- Menő, mi? –nevetgél a mellettem ülő Olmo,- és nekik semmit nem is kellett tenniük azért, hogy pénzük legyen. Már ebbe születtek. –gondolkodik el spanyol barátom.

- Miért talán ismered, aki itt lakik? –hajtok tovább.

- Történetesen nem, de gondolj bele Kitzbühel-be járnak a gazdagok a téli szezonra. Tavaly volt is balhé, mert valami gazdag család halálos balesetet szenvedett. Úgy tudom a lányukat az óta nem is látta senki.. Nagyon durva.

- Mi, hogy meghaltak a szülei és nem akart reflektorfényben villogni? –pillantok Olmo-ra a napszemüvegem mögül- Szerintem tök érthető.

- Oké haver- tartja fel a kezeit – Ha te mondod.

- Dani hagyd már, most meg van a saját baja. Ő is egyedül van meg az a kiscsaj is lelki társak.. –nevetgél a hátsó ülésen Raum.

- Srácok ne már. –szólok, rájuk mikor leparkolok a megfelelő ház elé- Az egy dolog, hogy én egyedül maradtam, de annak a csajnak már nem élnek a szülei. Kicsit sem poénos. –veszem a lányt a védelmembe. Bele sem merek gondolni mi, lenne akkor, ha egyik percről a másikra elveszteném a szüleim. Az, hogy már nincs barátnőm semmi ehhez képest!

- Oké befogtuk- mosolyog hülye fejjel Olmo.

- Lehet mégse életem ötlete volt veletek tartani.. –pufogok a házba menet.

Egy elég nagy és tágas villát sikerült a fiúknak szerezniük. Azt mondták, hogy mivel a szezon eleje van, még ilyenkor kevesebben vannak és nincsenek a jó házak még kiadva.

- Mindenki válasszon szobát magának aztán, ha végre Willi és Timo is ide ér, akkor eldöntjük, mi legyen –veszi a főnök szerepét magára David.

- Jól van apu –megy fel az emeletre Olmo és én is így teszek..

Katrina von Weissenberg.