Édes vörös

Második fejezet

Charles Leclerc

-Te is hiányoztál!-Kiabálta a lány után Lando, mire ő csak felmutatta a középső ujját. Hátra sem fordult. Egyből mind felé kaptuk a fejünket.

-Lando, te mégis honnan ismered őt?-Kérdezte egyből, hangot adva nekünk George.

-Hosszú sztori és nem is fontos.-Legyintett a Brit.

Oké, azt tudtam, hogy új szponzor érkezik a sportba. Oké, tudtam, hogy nő. De azt nem tudtma, hogy ennyire gyönyörű!

Elment az eszed Charles? Barátnőd van!

Odette Cygnes

Amint az irodába értünk, a varrodába siettem. Mindenki abbahagyta a munkáját és felém fordultak. 

-Szép napot, Miss. C!-Köszöntek felém, mire viszonoztam. 

-Most érkeztem egy megbeszélésről. Ezentúl, szponzor vagyok a Forma 1,2,3 és 4-ben!-Mindenki tapsolni kezdett.-Köszönöm, köszönöm! Ez viszont nem gátol minket a haladásban! A következő kollekciót összeállítottam. A fő darabot szokásosan én készítem el. Kérdés?-Egy idősebb nő jelentkezett, mire biccentettem felé.

-Miss. Cygnes, a modellek közül egy jelentkezett, hogy nem ér rá a napon.-Mondta kissé halkan.

-Kicsoda?-Kérdeztem miközben végig sétáltam az asztalok között. 

-Warren. Warren Schalb.-Mondta ki német modellem nevét. Végig gondoltam, hogy milyen ruhákat terveztem neki. Kettőt, kettő darab amit elkéne intéznem. Szó nélkül fordítottam hátat és futottam fel fel a lépcsőn, majd pedig a recepcióra. Naomi állt ott.

-Naomi, hívd fel Warrent, a modellt.-Bólogatott és így tett. 

-Felvette.-Nyújtotta felém, mire átvettem a vonalast.

-Warren..

-Miss. C! Hívtam, többször is. Sajnálom, de a nővérem esküvője lesz.-Hatalmasat sóhajtottam, de közben úgy éreztem, mintha hátulról néznének.

-Ne izgulj, Warren, mert németre váltottál.-Szóltam bele az anyanyelvén.-Kerítek mást, jó szórakozást.

-Köszönöm, Miss. C!-Azzal letettem. Megfordultam és a szívemhez kaptam.

-Lando! Azért mert megengedtem, hogy amikor Franciaországban vagy, akkor ide jöhetsz.. Az nem vonatkozik egy olyan alkalomra amikor már találkoztunk!-Sétáltam közelebb a fiúkhoz. A golfos csapat állt ott Landóval. 

-Inkább miért nézel ki úgy, ahogy.-Szememet forgattam mondatára és csettintettem, ugyan is a többiek tátott szájjal néztek körbe. Így rám figyeltek.

-Gyertek.-Fordultam meg és a lépcsőhöz indultam.-Az egyik modellem lemondta a következő show szereplését. Amit még megoldanék, de pont azt a két ruhát készítettem már el a méretében. És természetesen egyik másik fiúnak nincs akkora mérete.-Löktem be az iroda  ajtómat. Egyből az üvegfalhoz sétáltam és lenéztem a varróba, ott már sebesen dolgoztak. Kövekkel kirakott karkötőmet kezdtem el forgatni a csuklómon és igyekeztem rendezni a levegő vételemet.

-Hé, nyugi! Ezt is megoldod, ahogy mindent!-Lépett mellém Lando.-Bemutatom őket.-Fordított a többiek felé.-Carlos Sainz.-Mutatta az elsőt, akiről már rengeteget hallottam. Kezet ráztam vele.-Daniel Ricciardo.-Megismételtem a mozdulatot, mire kezet csókolt.-Pierre Gasly, Max Verstappen, Alex Albon, Mick Schumacher, Lewis Hamilton.-Megismételték az előttük lévő férfi mozdulatát.-És Charles Leclerc.-Vele is kezet ráztam és pillanatra, mintha valami végig futott volna a testemen. Biztos nyitva hagyta valaki az ablakot.

-Odette Cygnes.-Majd a jégbe áztatott borhoz mentem. Kettőt vettem ki és tíz boros poharat vettem elő. Mindenkinek adtam egyet és felbontottam az italt.-Eperbor, saját.-Kocitottunk miután mindegyik szélére tettem egy epret és mindenki beleivott. Eperbor, a kedvenc saját italom és minden közül a kedvencem.

-Baszki, én vezetek.-Szólalt meg Charles miután elfogyasztotta az italt.

-Jössz velünk taxival.-Vont vállat Alex.

-Matek zsenik.-Vettem el mindenki üres poharát.-Nem férnétek be. Elviszlek.-Vontam vállat majd tárcsáztam Brucet.

-Jöjjek?

-Igen, köszönöm!-Azonnal le is tettem.-Holnap pedig elviszem a szállásotokra a kocsit, ennyi.

-Biztos nem okoz gondot?-Kérdezte Charles miközben én elkezdtem összeszedni a holmimat és lekapcsoltam a villaszt.

-Nem, ha az lenne nem mondanám.-Tereltem arrébb őket, ezáltal előre kerültem.-Naomi..-Álltam meg a lány előtt, amíg a fiúk taxiért telefonáltak.-Én megyek, holnap találkozunk.

-Ezt még magának hozták, Miss. C!-Tolt elém egy dobozt. A táskám aljából előszedtem a kulcsomat és felnyitottam a dobozt. Összedörzsöltem a tenyeremet amikor megláttam a tartalmát.

-Végre!-Kiemeltem a tartalmát és a néhány méterre lévő üres emelvényre tettem.

-Egy üveg hattyú?-Nézte Max kicsit értetlenül.

-Nem üveg. A vállalkozásom gyémántjából van faragva. Cygnes gyémánt. Ez van az ékszereimben és a ruháimon is.-Magyaráztam a fiúknak, miközben kisétáltunk.

A taxik megérkeztek, ahogy Bruce is. Kiszállt és kitárta nekem az ajtót. Láttam a fiúk arcára kiülő döbbenetett, majd Charles be ült mellém. Brucénak lediktálta a címet majd elindultunk a szálloda felé. A dugóba kerülésünk miatt elővettem a tabletemet és folytattam a rajzot.

-Ez a következő ruhád?-Szólalt meg a mellettem ülő, mire felnéztem.

-Az enyém, amit viselek majd a show alatt. -Vissza fordítottam a tekintetemet az eszközre. 

-Itt vagyunk, Miss. C.-Szólalt meg Bruce miután leparkolt. Ajtót nyitott nekem, Charles pedig mellém sétált. 

-Bejössz velem?-Pillanatok alatt futattam végig az agyamba a kérdést.

-Miért ne?-Sóhajtottam és követtem. Beérve amikor annyi tekintetet éreztem magamon inkább felé fordultam.-Add a kulcsodat.-Gondolkozás nélkül nyúlt a zsebébe és adta a kezembe, amit én a táskámba tettem.-Holnap hozom a kocsidat, néhány utcával arrébb van üzletem. Ezért nem gond.-Ahogy kimondtam már hátat is fordultam és siettem a saját kocsimba..

|

|