Vallomások

Egy lány...

Lesz majd valahol egy lány...
Talán a világ másik oldalán...
De lesz!
Ki némán súgja majd titkait füledbe...
S bármily meglepő...
Minden szavát érteni fogod.

Lesz majd ki már hangosabban szólít...
De szava üres lesz mint egy kirabolt szív.

Lesz majd valahol egy lány...
A világ másik oldalán...
S habár ez egy költői túlzás mégis...
Lehet lesz egy.
Titkon simitja majd a karod...
Oly távolról hogy alig érzed majd...
Neveteseden ő is kuncog majd.
Keresi majd tekinteted a tömegben,
S ha megtalálta...
ellenőrzi, hogy minden rendben veled.

Lesz majd valahol egy lány ...
Ki hűs borogatást rak a fejedre ha megbetegszel..
Lágy hangja altatóként hát rád,
És nem virrasztod át az éjszakát.
Illata halkan csendül körülötted...
És bármely nyugtalan órán megnyugvást jelent.

Van egy lány...
Éppen melletted...
Olykor lopva rád pillant...
De megbánja amint felé fordulsz.
Karodat oly ritkán de kedvesen megérinti,
És álmában minden titkát neked elregéli.
Neked. Soha másnak...
És másnap, sajnálja,
Hogy azok a szavak sosem hagyták el ajkát.

Volt egy lány...
Nagyon közel hozzád...
Ki írja e sorokat
Kedvesen még feléd mosolyog,
De sosem nevet már.
Kutatja az újat a rémisztőt
És mindig téged talál.
Egy lány ki melletted áll...
és éjszaka,
Még mindig neked súgja a titkokat.

   2023.04.12.