ötletfoszlányok

1.

Egyszer réges régen, mikor még én sem éltem, az emberek és az istenek nagy háborút vívtak. Égen és földön folyt a vér, valahányszor kinéztél volna az ablakon, csak vörösbe burkolózott tájat láttál volna; mind fent, mind lent. Ebben a nagy háborúban egy fiatal istennő, Odália is fejét vesztette. Csak úgy patakzott a vér a nyakából, lefelé a fejére, átitatva világosszőke haját, és szemein nedves, csillogó, szinte fekete színű foltokat hagyva. Azonban ahogy a vér tovább folyt levágott testrészéből, és elérte az alatta halmokban fekvő embereket, azok csodával határos módon újjá éledtek. Ezt felfedezve Yüsz, az istenek királya Odália fejének segítségével felkeltette emberi rabszolgáit, és segítségükkel megnyerte a háborút. Odália ugyan fej nélkül, de tovább élt. 

Odália évszázadokkal később az istenek királynője lett, Yüsz ugyanis lemondott. Pontosabban lett volna, de elmenekült, kötelessége megrémisztette. A holtak világába állt az ottani istennek, Frennek segíteni. Fren igazán kedves férfi volt, felajánlotta neki, hogy saját hadsereget gyűjtsön a fejének segítségével újraélesztett emberekből. Egy napon aztán egy gyönyörű nő fejét hozták be elé ezüsttálcán. Ő volt az emberek királynője hajdanán. 

ÉÉÉSSS ennyi lenne ez a fejezet mert nincs tovább ihletem, ha tetszett örülnék egy vote-nak, nyugodtan írjál róla véleményt vagy folytasd csak akkor jelölj meg! Köszi puszi sziasztook!