Fantomrezgés/CARSON COMA/

1.

Csodás tavaszi idő lepte el Budapestet. A fák levelei gyengéden lengedeztek. Az ember simán kimehetett egy szál pulóverbe. Pesten ilyenkor nagy volt a forgalom. A sok fiatal akár egymással, akár egyedül bóklászott az utakon, vagy akár egy-egy padon, pléden ücsörgött. A dobos fiú és húga ilyenkor általában a fiú lakásának erkélyén teázgatnak. Ez a mai napon sem volt másképp. Kissé késésben, de Barnabás végül visszaért a próbáról. A lány a lakás elött állt, várta bátyját. Barni lépcsőfokokat kihagyva sietett húgához, hiszen pár alkalmat kihagytak, már 3 hete nem látták egymást. Olyan sok minden mesélnivalója van számára.

Hamarosan fel is ért a negyedikre-lehet könnyebb lett volna lifttel menni-beengedte Lindát, bele is kezdett mondandójába.

- szóval, ugye tudod, hogy nemsokára kijön az új album - a lány bólintott - megbeszéltük a fiúkkal, hogy eljátszhatnánk az egész albumat 15-ödikén - mesélte izgatottan, miközben kevergette a teát

- a Parkban, igaz?

- uhum

Linda felállt és bátyja mellé állt, megnézte hogy állt a tea. A fiú éppen egy kis cukrot rakott saját bögréjébe.
- egy kanál cukor, igaz?

- van édesítőszered?

A fiú megállt egy pillanatra- de ugye nem diétázol már megint?

A lány megrázta a fejét, pedig mindketten tudták, hogy ez nem az igazság. Linda pár évvel ezelött szigorú diétát talált ki magának, azaz mindenből próbált keveset enni, és egészségesen étkezni. Ez persze többször a kórházba vezette, de még akkor sem állt meg. Ezek után az egészsége romlani kezdett, a család akkor döntötte el, hogy kell vele valamit kezdeni. Sok helyet megjárt, még a pszihiátrián is töltött 3 hetet, aztán lassan abbahagyta az önkínzást.

- Mel, gyönyörű vagy - lépett hozzá közelebb a fiú - mindigis az voltál, és leszel a szememben - imádta, amikor bátyja Mel-nek hívta

- de- -tiltakozott a lány, erre bátyja jószívűen egy kekszet nyomott szájába, ezzel befogva mondanivalóját

Ketten kiléptek az erkélyre. Teáikat lerakták a dohányzóasztalra, mély beszélgetésekbe kezdtek. Észre se vették, hogy mennyire elszaladt az idő. Lindának pedig másnap suliba kellett mennie. Bement a lakásba, elkezdte összeszedni cuccait. Valakit hallott benenni a bejárati ajtón, de nem foglalkozott vele. Aztán szomorúan konstatálta, hogy nincs nála elég kézpénz egy taxi hívásához. Bátyja segítségéért kiment az erkélyre.

..

- szervusz, Ati

- szia, Barni, itthagytad a terembe az ütőd, elvigyem? - kérdezte telefonon keresztül a basszeros

- basszameg, áthoznád, légyszi? - fogta a fejét

- persze haver, nem probléma

-az ajtó nyitva van, gyere be nyugodtan

..

- tessék - nyújtotta oda neki az ütőket

- kösz, haver - mosolygott

- Barni - lépett be Linda

Attila hátrafordult, két zöld szempárral szembesült. A lány gyönyörű volt. Kezében egy bögre félig megivott tea volt, amivel éppen a szájához közelített. Szemei kikerekedtek, mintha csodát látott volna. Teljesen elveszett a lány tekintetében. - aztakurva - motyogta teljes extázisban. A lány hasonló állapotban mosolyogva intett neki egyet köszönés képpen. Mellettük egy hangos "khm" hallattszódott, ami Barnitől jött, aki addigra már a két fiatal mellett állt.
- egész nap bámuljátok egymást, vagy még ma elindulsz haza? - a kérdéstől Linda cseppet elpirult, félszemmel még mindig Atit fürkészve
- pont azt szerettem volna - sóhajtott - nincs nálam elég pénz, adnál valamennyit? - szegezte mostmár minden-legalábbis a legtöbb-figyelmét Barnabásra