Galaktikus Szerelem /Orbán Viktor x Buzz Lightyear/

A Miniszterelnök Szlovákiába Érkezik

Lightyear pov:
Nem tudtam, mióta utazhattunk már. Úgy tűnt, már órák óta, de lehet hogy cska pár perce. A várakozás kibírhatatlan volt. A Viktor nélkül töltött pillanatok végtelennek tűntek. Markom még mindig bizsergett a keze érintésétől.
Egész életemben erre vágytam; hogy a karjaimban tarthassam.
*érzelmes flashback*
Gyermekkoromban, mikor még igazán kicsi voltam, a kedvenc űrhajós mesémet néztem, amikor az adás egyszer csak megszakadt. Rendkívüli bejelentés következett. Az ifjú miniszterelnök jelent meg a képernyőn. Már akkor is nagyon sármos volt. Gesztenyebarna haja és hajával érintkező szakálla megcsillant a fényben. Rögtön megigégizétt átható tekintete.
Lenyűgözött a szépsége.
-Miniszterelnök úr, mit gondol a migrációról és a Soros tervről?
-Titokban már évekkel ezelőtt meghirdették a Soros-féle embertípus kitenyésztésének programját, ahogy ők szerényen mondják, ha én ki tudom mondani: a homo Sorosensust, ami magyarul annyit tesz, Soros-féle embertípus.
Lenyűgözött eszmei tudása.
-És mivel tervezi megakadályozni a bevándorlást?
-Stadiont fogok építeni az ország köré.
Lenyűgöztek az ambíciói.
*újra a jelenben*
Azóta a megszállottja vagyok. És amióta megismertem, és megbizonyosodtam róla, hogy a személyisége, a lelke is olyan lenyűgöző, csak még jobban csodálom. Nagyon aggódom most miatta, féltem őt. Ez a mocskos nép nem értékeli tökéletességét. Én viszont igen! Ők nem érdemlik meg őt! Csakis én!
A busz zötykölődve száguldott a föld alatt. Hiába bámultunk volna ki az ablakon, csak a sötétség vett körül minket. Izgatott szorongás lett úrrá rajtam, ahogy arra gondoltam, vajon Viktor is ilyen körülmények között utazik-e.

Viktor pov:
A luxusbusz hipersebességgel száguldott, de ez a fehér bőrkárpitos beltérben egyáltalán nem volt érezhető. Mintha csak a lágy tengeren hajókáznánk. Minden olyan megnyugtató volt, a bőr érintése, az adózó állampolgárok pénzéből készített húszezresekből álló tapéta, az aranyozott focilabda alakú pezsgőspoharak, az érzés, hogy megmenekültünk... És én mégsem tudtam teljesen megnyugodni. Elszakítottak Buzztól. Pedig fél órával ezelőtt minden olyan tökéletes volt. Kettesben lenni vele maga volt a mennyország. Én csak próbáltam közeledni felé, erre hirtelen parasztlázadás tör ki. Pedig akár több is lehetett volna egy puszta kézfogásnál...
-Őfelsége - hallottam Geri hangját. - Megérkeztünk.
Felpattantam, már nem bírtam a tétlenkedést. Bár nagyon gyorsan megérkeztünk, nekem végtelen hosszúnak tűnt.
Gulyás kitárta előttem az ajtót:
-Isten hozta Szlovákiában!