A kalóz király taekookFF

Harmadik kincs

Kim napja ugyan úgy kezdődött, mint mindegy egyes nap. Felkelve fürdött és utána imát mondott azokért, akik talán miatta haltak meg. A férfi tudta, hogy nem az ő hibája mégis minden egyes nap halt meg valaki. Sok kalóz azért jött oda szerelmét lelje meg, másik kincseket kerestek meg, míg valakik embert öltek utána. Sok fajta embert látott már, de egy kit soha, de szíve érte vert őt nem.
A kalóz kinek fekete szemei voltak álmában jelent meg az első alkalommal nem is figyelt rá, de mikor már egy hónapja.. felkeltette érdeklődését. Ki lehet és mit akar, mégis miért őt akarja az a férfi.

Napi rutinja után Kim ment a sátorba, ahol fejére húzva a süveget szemei arany barna színűben pompáztak jelezve készen áll a munkára. Mégis a szokásos kalóz kérdések jöttek még a híres vörös Szakál kapitány is eljött keresve a rejtélyes kincset, mit talán meg is talált idővel ezután.
Egy.. egy kalóz mégis más volt. Fekete fehér haja világított a sötétben és fiatal volt, talán fiatalabb is mint ő.

-Hongjoong?!-kérdezte, ahogy a kalóz épp belépett a sátorba kint pedig két férfi állt meg.
-Ohhoo mily meglepő szóval tudod ki vagyok.-mondta a kalóz le ülve a székre erszényt az asztalra dobva.
-Menj el!-kelt volna a fiatal jós fel álmát akadályozva meg, de a kalóz vissza húzva le kényszerítette üljön le.
-A pénz ott van. Mond el hol van Jeon kapitány és hogy csatába le tudom vagy sem győzni őt.-dőlt előre a jóst nézve.
-Hongjoong megmondtam neked, hogy nem válaszolok.-ellenkezett, de látva a kardot a jós remeget meg.-Egy jóslás utána eltűnsz.

A fekete-arany kártya csillogott a sötétben, ahogy a jós ruhája és fülébe az arany ékszerek is, de ahogy a kártyát fordította el elmosolyodott. A kártya szerint a férfi veszítene csak egy alkalommal nem.

-Na mi az szépségem?-kérdezett vissza a kalóz.
-Veszíteni fogsz ellene kivéve ...-fordít egy lapot fel, de akadnak szavai el. A lap szerint és látomás szerint elfogja őt vinni Hongjoong.
-Mond már.-csapott az asztalra.
-Semmi.-kelt fel, de ekkor az egyik kalóz kintről jelent meg feje mellé csapva.
-San, hagyd.-kelt fel és fogta meg Taehyung kezét.-Velem jössz.

Bármit tenne Hongjoong magával viszi, ha válaszol, ha nem. Taehyung, hogy lássa a szíve kalózát a hajón kell lennie.. vagyis az álma szerint, de mégis az álma szerint a fekete szemű férfi meg is halhat ott.
Ellenkezése mégis hiába való a három kalóz le ütés után a köpenyt ott hagyva a hajóra viszi minek elején egy kraken faragot szobor van. Megkötözés után bezárják az ajtót és várják a reggelt meg.

Jeon kapitány eközben épp a mólóra téve lábait érkezik meg a kalóz kikötőbe szíve pedig hevesen kezd verni.
Első útja egy szálloda ahol megpihen és lent iszik a fedélzet tagjaival, de ő csak idegesen várja végre mehessen a joshoz, de ekkor történik valami. Néhány kalóz lépve be kezd beszélni.
-"Ez mekkora szívás.."-mondja az egyik.
-"Ne is mond Kim jós eltűnt és csak néhány vér folt maradt utána"-a másik szavai után Jeon kelve fel rohant a sátor felé, ahol a két idős sírva a földön nézte a sátort.

-Mi ez?-kérdezte ekkor fordult meg a két idős, ki nem a fiatal jóst sajnálta hanem a pénzt. Mégis a kalóz felé nyújtottak egy lapot.
"Jeon kapitány a jóst keresi? Keressen meg."
-Hongjoong!-gyűrte össze a lapott Jeon és ment a kocsma felé, ahol a legénység tagjai már részegen táncoltak.

Reggel tudnak csak indulni és ezt tudja, hiszen legénység nélkül esélye sem lenne, de a legénység meg részegen táncol, még maga Park Jimin is. Jeongguk a fejét fogta legénysége miatt hagyva őket ment fel szobájába és legszívesebben szét tört volna mindent ott.
Minden kalóz életében eljön az időszak, mikor szerelmes lesz és ez történt vele is. A fiatal férfi kiről tudnia kell, így nem találja meg a jós eltűnése miatt.
-Meg kell találnom.-nézett az ablakon ki, hol a nap már javában azon volt hamarosan engedje át az égboltot a holdnak.
Reggel, ahogy a nap kelt fel ő maga is felkelt készült el és ment össze szedni a legénységet, de hiába a kraken már elhagyta a kikötő világát és erre maga Jeongguk is rájött a kikötő vezetőjétől ki ezt mondta neki.

Eltelt egy hónap, mire bármi jelet kaptak arról merre is lehet a kraken es indultak meg arra, addig vakfoltot követtek a világon. Jeongguk nem hagyhatja, hogy világba eltűnjön az egyetlen esélye.
Éjszaka látja a férfit kinek arca nem tiszta előtte csak egy néhány anyajegy annak kezén mi ritka képet alkotnak számára.
-Kérlek..-szólalt meg halkan.-Segíts!

Jeongguk ijedten riadt fel álmából amit egy ágyú dörrenése zavart meg. Felkelve kezébe fogva a kardot rohant fel keresve Jimint meg.
-Mi a pokol.-mondta Jeongguk barátja mellé állva.
-Sellők.-mondott ennyit nézve a tengert. A sellő is hasonlóan veszélyes lenne? Nem, de egyben igen az ami védi őket. Poseidon miatt maga a tengeri világ egyik veszélyes szörny védi őket a tengerek szörnye. Jimin épp ezt tervezte ölni meg, vagy más lehetőséget keresni, de nem tudott mit találni ki.

Eközben a hajót az egyik sellő figyelte éjszaka ott egy férfi ki szerelmet érzett Jimin vezető iránt és épp ez lett a hajó veszte is egy szerelmes sellő.
A férfi sellő kapaszkodva meg a hajóban mászott fel a fedélzetre és a rakterébe a csomagok mögé.

-Jimin csak Tűnj el innen!-mondtam a köd felé mutatva. Jimin értette és arra vezete a hajót, miközben semmit sem tudott a raktárban bujkáló sellő férfiről. A legenda úgy tartsa, ha a sellő szerelmes lesz életében egyszer lesz. A fiatal sellő férfi pikkelye a ritka színben csillant a fényben, mi az arany színű... szíve pedig az ifjú Park kalóz felé húzta őt első látásra.

Jungkook a kalóz kapitány a térképet nézte keresve merre menjenek, míg Taehyung a jós pedig azok volt, hogy szabaduljon ki végre, de a szigetről mégsem tudna távozni.
-Wonyoung.-mondta, mire a Hongjoong kapitány segédje oda ment a jóshoz-Csak egy kis vizet. Kérlek.
-Taehyung.. rendben legyen.-ment el az ifjú kalóz ezzel adva lehetőséget a jósnak. Miközben ívót a jóképű és egyben szép jós óvatosan lopta el Wonyoung kését és rejtette a combja alá.-Elég!
Szólalt meg San és fogva meg Wonyoung derekát vezette onnan el. Az ifjú jós várva a lehetőséget, várta az éjszakát mikor a hold a fele égboltot át lépte és mindenki aludt. A kalózok azt gondolták a jós is alszik, de az óvatosan vágta el a Köteleket -nehezen-, majd mezítláb óvatosan, csendben hagyta a tábort el.
Taehyung végig futott az erdőn, de látva a tengert a partról rettegés fogta el. Nincs más csak víz és ennél ijesztőbb nincs. Nem tudná a csónakot se elvinni, hiszen egyedül a tengeren, ahol sok lény él.. nem élne egy napot csak. Tudta jól az ifjú jós, hogy elkell bújnia míg érte jön a kalóz kit szeret.
Már épp indult volna meg a jós rejtek helyet keresni, ha nem találkozik arca egy ököllel. Taehyung a homokba térdelve fogta egyik kezével az arcát érezve, hogy fáj és vérzik is a Gyűrű miatt. Szemeit le csukva nézett fel Hongjoong felé, aki nevetve markolt a jós hajába. A hajóra viszik a férfit kötve az árbochoz indulnak meg a tengeren várva, hogy Jeon kapitány rá leljen a megfelelő hajóra..
miért is utálja ennyire Hongjoong a fiatal kalózt, ki elnyerte a vezetői posztot, Nevetséges maga az ok maga, mégis elegendő ok Hongjoong számára..