Csak egy újabb Szent Johanna Gimis

Szeptember 5., hétfő

Figyelem ebben a részben összefoglaltam a szeptember 5.-én meg a szept. 6.-án történteket egy napra írva! Az eredeti könyvben nem így van!

Reggel nagy nehezen kikászálódtam az ágyból. Irtózatosan féltem. Hogy mitől? Vagy azt, hogy Andris bevallja (már ha belém szerelmes) vagy Robi kiderítette Andris nagy szerelmét és nem én vagyok :(. De lehet, hogy majd nekem kell lépnem. Ki tudja hogy alakul. Csak viselkedjünk normálisan.

Elindultam a napsütötte reggelen a suliba. Hjajjaj. Valamiért olyan nehéz volt a tüdőm mintha ólommal lenne tele. Pedig nem így volt, legalábbis remélem. Egy sötétkék autó haladt el mellettem. Megállt. Nem láttam be, csak kérdőn bámultam, hogy ,,mi a fene?!". A sötétített ablak lassan lehúzódott és egy irtózatosan helyes, napbarnított bőrű fiú hajolt ki. Totál le esett az állam. Nem értettem ezt az egészet.

- Szia. Felvegyünk? - kérdezte. Én meg megráztam a fejem.

- Bocs nem szállok be idegenek kocsijába. Akármennyire is helyes vagy nem tudsz rávenni. - mondtam makacsul és folytattam az utam. De a sötétkék autó lassan visszaért mellém. A fiú újból megszólított.

- Na gyere elviszünk. - mondta és kinyílt a hátsó ajtó. Virág ült benne.

- Mi a f...fejeskáposzta öhmm. Hehe. - nevettem idiótán.

- Cső! - hajolt ki egy raszta Virág takarásából. Ricsi. Okéé. Fura.

- Na gyere már! - nógatott a helyes srác.

- Ööö oké. - mondtam végül és beültem Virág mellé.

- Szia. - köszönt egy ismerős hang. Nem láttam először, hogy ki aztán az anyósülésről hátrafordult hozzám Reni.

- Sziasztok... - köszöntem.

- Ha minden igaz te vagy.... Petra. Ugye? - kérdezte a sofőr srác.

- Igen. Reniék új osztálytársa. - mondtam és erősen gondolkodni kezdtem. Akkor ő pedig nem lehet más mint Cortez! - Te meg bizonyára Cortez vagy.

- Igen. - mondta továbbra is rendületlenül az utat figyelve.

- Ú ez oan jó! - sipított Virág.

- Jaj, Emó ne visíts. - nyomkodta Ricsi a lemezlejátszót. Végül beindította a Pretty Fly-t. Max hangerőn.

- Megjöttünk. - parkolt le Cortez a suli előtt. Minden tekintet felénk fordult. Gondolom a hangos zene miatt. Bevonultunk. Az egész suli minket bámult. Nagyon... olyan nem is tudom furcsa volt. Ahogy odaértünk már záporoztak is a kérdések Cortezre. Alig bírt válaszolgatni szegény. Egyszer csak odatoppant Edina és a csicskái.

- Sziaaa Cortez! - nyávogta neki csábosan miközben az egyik hajtincsét csavargatta.- Jó, hogy épségben megérkeztél. - dobálta a haját válla fölött.

- Kösz. - felelt Cortez közömbösen.

Ezután már nem nagyon figyeltem Edina és Cortez beszélgetését, de a végén Kinga csúnyán elküldte. Ííí. Egyszer csak Karcsi száguldott biciklivel be. Mindenki elállt az útjából.

- Álljunk félre. - utasított minket Cortez.

- SEGÍTSÉG!! NINCS FÉKEM!!-ordította Karcsi majd beleszáguldott a bokorba. Akkorát repült, hogy csak na.

- Szimpla szaltót csinált vagy duplát? - gondolkodott hangosan Zsolti.

- Szerintem szimpla. - jelentette ki Kinga.

- Neem, sokkal inkább dupla volt.

- De akkor is szimpla volt. - folytatta a veszekedést Kinga.

- Felvettem videóra, nézzük vissza. - mondta Dave felénk tartva a telóját. Nem néztem meg, mert két füstfelhőt pillantottam meg a suli előtt. Andris és Robi! Odasiettem hozzájuk.