Jasmine Baker (Alap: A Grace Kilnika)

Érkezés

Meredith:
-Christina?? Hallo? Itt vagy?
-Igen, igen, csak ne kiabálj! Hallom, okés? Na mondd!
-Mielőtt kijöttem volna a kórház ajtaján, Derek elkapott és beszélgettünk.
-Ahhh... McCsábító már megint akar valamit..
-Megjelent egy nő, amire Derek csak annyit mondott: Sajnálom... Kiderült, hogy az a nő a felesége.
-Mivan??? Meredith te hallod miket beszélsz? Mit akar ott?
-Nem tudom. De amint bemutatkozott a nő én fogtam magam és hazajöttem. Derek utánam jött. Itthon leültünk és elmagyarázott mindent. Most ment el nemrég.
-És ő mit mondott?
-Régebben Los Angelesben éltek együtt. Volt Dereknek egy barátja, azthiszem Marknak hívták. Egyszer arra ment haza hogy ő és Derek felesége.. Na érted..
-Huhh.. Erről miért nem mesélt eddig soha?.. Gyerekeik nem voltak?
-Derek nem említette.. Szóval szerintem nem.
-Te jó ég Meredith..
-Miután kiderült mindez Derek Seattle-be költözött, ekkor kezdett itt dolgozni. Addison pedig Los Angelesben maradt.
-Akkor most minek van itt?
-Szerinted én tudom?
-Holnap biztosan többet fogunk tudni.
-Biztosan.

'másnap'

Derek:
Fura volt a tegnap. Te jó ég. Már éppen elfelejtettem a múltat és új életet kezdtem volna Meredithtel, erre jön Addison, ki tudja milyen szándékkal. Éppen a kórházba tartok, és ezek a gondolatok járnak a fejemben. Beértem és beszállok a liftbe. Az egyik kedvenc helyem. De mikor elindultam volna a lifttel együtt kinyílt. Hát nyilván kinek kellett rajta belépnie? Gondoltam intézek is pár szót felé.
-Elárulnád hogy mégis miért jöttél Seattle-be?
-Neked is jó reggelt Derek.
-Válaszolnál a kérdésemre?
-Az új állásra jöttem. Mostantól itt fogok dolgozni.
-Ez most egy vicc? De mégis minek?
-Hhh.. Ne rám nézz, én csak elfogadtam az ajánlatot!
-Mi?? Ki ajánlott... Richard....
-Lehet furán nézel rám, de nekem csak megtorpanásom volt.. Viszont te ugyanazt csinálod még most is, ráadásul tudatosan.. Hivatalosan nem váltunk el, ezért még a férjem vagy Derek Shepherd.
Ezzel a mondatával Addison elhagyta a liftet. Én tudtam hova vezet az utam. Átöltöztem és Dr. Webber irodájába mentem. Kopogtattam, majd miután engedélyt kaptam a belépésre bementem.
-Jó reggelt Dr. Webber!
-Jó reggelt Dr. Shepherd!
-Ne hidd azt hogy tolakodó vagyok. De hogy ajánlhattál állást Addisonnak?
-Derek.. Addison egy nagyon jó gyereksebész, emellett kiváló szülész-nőgyógyász. Szakmai tudása kiemelkedő.
-De...
-Figyelj Derek! Szerintem történt már éppen elég dolog ahhoz, hogy már semmi ne legyen köztetek. Ha Meredithre gondolsz... Nem lesz gond..
Meg lehet hogy Dr. Webbernek igaza lehet. Addison tényleg tehetséges orvos. Remélem a múltunk tényleg a múltban marad.

Addison:
Őszinte legyek? Ha valaki feltenné nekem azt a kérdést, hogy örülök-e annak, hogy ebben a kórházban dolgozok, válaszom semleges lenne. Nem ismerek itt sokmindenkit, akit igen, azt viszont szeretem. Például Dr. Webber, vagy Dr. Bailey. És azért be kell vallani ez eléggé híres és jó kórház. Viszont az hogy egy fedél alatt kell dolgoznom a volt férjemmel, aki hivatalosan még mindig a férjem az elég negatív. Megkaptam a névtáblám, és a köpenyem melyen a nevem a következőképpen van feltüntetve: Dr. Montgomery Shepherd. Nem Dr. Montgomery, esetleg Dr. Addison Montgomery.. Nem. Dr. Montgomery Shepherd... De legyen.. Beletörődöm, mert nem vagyok az a típusú nő aki a múltban keres valamit. Én Addison vagyok.. Addison Montgomery. Azért jöttem ide hogy életeket mentsek..