Szeretlek mindig is Szeretni fogalak

II

Most éppen a boltba tartok, mert kenne valamit ennem, már kong a ürességtől. Fel vettem egy szürke melegítő szettet, már fél úton lehetek, lehet rólam tudni hogy képes vagyok. Annyira gondolatimba merül a hogy nem, figyelek kizárók mindent.

Azon gondolok a mi irt apám, ugyan nem léteznek a vérfarkasok, biztos vagyok benne mind csak egy mese. Amit  kicsiként ettek minket, de az anyám biztos jó ember, soha se tenne ilyet. Ez hülyeség egyszerűen nem értem, ezt a egészet meg fogok örülni.
Egyszerre csak halom ismerős hangokat. El bújik fekete Camaro mellé.

-Stiles tényleg a unokahúgod Alice, - kérdezi Scott meglepve  - igen az de igazat meg valljam örülök is, neki úgy mond végre van egy húgom, - mondta vidáman - szerinted tényleg el utazót ? - kérdezi Stiles aggodva, - fogalmam nincs, - mondta Scott egyszer csak, fel álltam valaki a vállamon kopogtatott, meg ijedtem és be hoztam neki - uhh baszki  ne haragudj jól vagy? - kérdeztem, - nem az, a lényeg hanem hogy jól vagyok e, hanem az hogy mit bujkálsz a kocsiknál, - kérdezte szemet forgattam.

-Tudod csak meg néztem milyen a kocsi, - hazudtam, - de én be megyek a boltba, - ott hagytam meg se vártam a választ, reméltem nem vesznek észre a fiúk, fel óra után csak sikerült végzetem, el indultam haza mentem, de nyitva volt ajtó pedig be zártam, a kanapén Péter ült.

-Nyugodtan pakolj csak le, - ki mentem a konyhába le pakoltam, egyszer csak ki jött hozzam, - mi akarsz? - kérdeztem ő egy mosolyt hozta a száját, - tudom hogy utalsz de segítek, neked Isabellát el intézni,  - mondta határozottan, - de honnan....? - ennyit tudtam ki nyögni, - Sebastiannal  egy gimibe jártunk, és azt mondta hogy ha bármi lesz vele vigyázzák rád, és el olvasta a levelet, - mondta láttam rajta fajt apám halál, - akkor tényleg léteznek a vérfarkasok ? - kérdeztem közbe le ültünk a nappaliba.

És el kezdtem mesélni ezt egész vérfarkas dolgot min mentek keresztül, végül ki derült hogy van egy unokaöccse Derek béta, és neki van egy falkája Scott egy igazi Alfa, Isaac meg béta, Theo béta, is Stiles ember, Allison vérfarkas Vadász apjával együtt, Lydia banshee, Péter meg omega, de Péter nem tartozik falkába.

-Wow az nem semmi, de anyám csak kettő hét múlva jön csak, - mondtam el kezdetet gondolkodni, - szóval mi lenne ha többiekkel el mondák, tudsz róla de a többit nem kell, - vázolta fel ötletet, - jó legyen mert előbb utóbb úgy is meg tudjak, - mondtam egyeztem bele, - jó holnap érted jövök háromra, - mondta el köszönt után el ment, után már csak el voltam sorozatot néztem, ettem meg olvastam után el mentem fürdeni és aludni.

Derek Hale szemszöge:

Most értem haza nem rég, Péter egyszer csak be tört hogy holnapra hívja össze a falkát, mert be jelenti valója van, ez azért is volt fura ugyan is soha nem kert ilyet, de meg tettem mert érdekelt, mert kellet azt el ment mindenki suli után at jönnek.

-Scott nem tudom jó csak siestek, mert mindgyár itt van, - mondtam ingerülten, - jó mindgyár ott vagyunk 10 perc, - mondtam után le raktunk, ide is értem mindenki Péter meg fel óra múlva érkezett meg.

-Sziasztok mindgyár fel ér az aki miatt kertem ezt, - mondta Péter érzem valami titkol, ekkor be lepet az a lány aki a kocsimnál be hozott egyet nekem, és nem tudtam róla le venni szemem, - Sziasztok, - mondta nagy mosollyal,  többiek rám néztek mit keres itt, oda állt Péter hez látható volt titkolnak valamit.

-Péter kérlek el mondod, - kérdte meg bólintott egyet hogy persze, - Alice tudod mindenről a természet feletti világról, vérfarkasrol, vérfarkas Vadászrol, banshee, az apja le írt neki, - mondta Alice csak bólintott ekkor Scott meg szólt, - oké Ali jó hogy el mondtad, de van valami meg háttérbe ugye, bennünk meg bízhatsz,- mondta ő is érezte, - nem nincs csak el akartam mondani, - mondta ekkor szíve gyorsabban el kezdet verni hazudott.

Isaac, Theo, nem voltak mert nem értek rá .Után oda ment Allison, meg Lydiahoz, beszélni Péter mondta neki mindgyár vissza jön azt haza viszi,  mondta én is haza visszem. - Derek nem tudom hogy vagy vele, de biztos titkolnak valamit, - mondta Stiles gyanakodva, mindig gyanakszik valakire de most igazat adok neki, - most egyszer egyet értek veled Stiles, - mondtam, - ki kell deríteni! - mondtam, - jó akkor meg próbáljuk, Stiles lehet neked sikerüni fog meg unoka húgod, - mondta Scott.

Beszélgetünk meg egy kicsit után mindenki el indult haza, lányok már előbb haza mentek azért Alice le ült a kanapéra, be is aludt annyit békésen aludt, le fektetem be takartam, egyszerűen azt érzem nem bírok tőle távol maradi, mindig meg kell védenem én is meg próbálok aludni.

Alice Reed szemszöge:

Nem tudom hány óra lehet de egy nagyon más hol voltam, mint a szobámba be aludtam sikeresen Dereknél, meg néztem a telefonom időt hajnali 4 van, ki mentem a konyhába inni meg próbáltam halkan, ekkor hatan mögött meg szólalt.

-Alice hogy hogy fent vagy? - kérdezte álmos hangon és kócos hajjal, istenem de jól néz ki, nem nem szabad erre gondoljak, mert a tervet kell koncentrálnom, - bocsi hogy fel keltek, csak inni jöttem ki, - mondtam a szembe nézve, - nem keltett fel, - mondta mosollyal arcán, - Derek akkor haza tudsz vinni ?- kérdeztem, úgy nezte rám mint ha hülye lennek, - most Alice hajnali négy van, aludj még azt haza viszlek - mondta. Vissza aludtam nehezen.

Fel keltem, ki mentem a konyhába, Derek melegítő nadrág volt rajta póló nem úgy főzőt, - O istenem, - halkan mondtam ekkor meg fordult meg jobban nézet, ki Alice szed össze magad, - mondtál valamit? - kérdezte   pimasz mosollyal nagyon jól halotta sajnos, - nem semmit akkor haza tudsz vinni? - kérdeztem - persze de előtt egyél, - mondta - köszönöm de nem szoktam reggelizni, - mondtam ő kajalt után el indultunk autóhoz, fel óra múlva meg érkeztünk, de rossz elő érzetem volt ezt Derek is észre vette.

-Mi a baj Alic? - kérdezte meg fogta kezemet, meg lepődtem így hiv senki se hívot még így, - semmi csak rossz elő érzetem van, de ne is foglakoz velem,  köszönöm haza hoztál szia, - mondtam - barmi van hívj fel nyugodtan - mondta persz után oda adta telefon számát, után meg ötletem, után be mentem házba ami fogadott azt hittem ott helybe el ájulok, - A..Anya mi keresel itthon, az volt jövő héten jössz? - kérdeztem kicsit ijedten. 

-Mi az kislányom, nem is örülsz nekem,  - kérdezte oda jött és meg ölelt, el kezdet nagyon gyorsan verni a szívem, - de örülök anya, - mondtam egy mű mosollyal, az beszéltünk Péter haza ér anya hívjam, holnap már megyek suliba, mondta mi volt után fel mentem "fáradt vagyok" és fel hívom Pétert.