Másnap reggel már ott feküdt mellettem james.
-jó reggelt Emily, hogy aludtál?
-szörnyen - válaszoltam.
Na ne hogy megint kezdjed, hogy valaki itt van.
-de James... Esküszöm, meg egy levelet is kaptam amibe azt írta hogy "látlak" várj, meg mutatom!
Futottam le a lépcsőn ahol hagytam a levelet de meglepődve nézem, hisz nincs már ott.
-de esküszöm james, ott volt!
-Inkább gyere reggelizni Emily..
Meg reggeliztunk és el ugrottunk james nagymamájához, még nem találkoztam vele, izgulok.
Úton oda fele egy papír repül a kocsi ablakjára, meg álltunk és meg néztük miaz "látlak"
-james!! Megmondtam!!
-valaki szórakozik!-mondta feszülten james.
És folytattuk az utat. Oda is értünk.
A nagymamája valami látnok vagy nem is tudom, lényeg hogy hisz a szellemek/démonokban. És meg kérdeztük tőle hogy tud-e arról a házról valamit ahova Költöztünk.
A nagyi ennyit mondott - meneküljetek, meneküljetek, meneküljetek... És csak ezt hajtogatta.
Megvoltam rémülve...
-gyere Emily, menjünk.
Mire haza értünk már este lett és készültünk aludni.
"Este 11 óra"
Be nyitok james szobájába
-James... Alszol??
Meg nem tudok-mondta fél kómásan.
Ma nem alhatok itt? Nagyon félek...
-persze, gyere nyugodtan-válaszolta vissza.
És be feküdtem melléje.
"2 óra múlva"
"valaki dörömbölni kezd az ajtón"
-ki lehet ilyen későn hajnali 1 órakor-kérdezte james és ki ment megnézni. El csendesült minden.
-james?... James??..-kiáltottam de nem válaszolt senki, ezért le mentem AAAAAA-sikitottam fel, james!! Valaki le szúrta zokogtam. Gyorsan hívtam a mentőket....
"a mentősök ide is érkeztek.... Kezdtek faggatni a nyomozok
-nincs véletlen olyan személy akinek ártottak??-kérdezték
-miii??! Nincs!! Sosem ártottunk senkinek-mondtam sírva.
-Ezmi?? Hajoltam le és egy papír ott volt a földön.
" látlak, ez az én házam, minél előbb tűnj el, mert meg keserítem az egész életed, bár ameddig még élsz."
-istenem....!! Ez nem normális!!
-mutassa miez??-kérdezték a nyomozok.
-valaki fenyeget!! Ez már beteges!-mondtam a nyomozoknak.
