A nyaramnak befellegzett nincsenek bulik csak mert az a szemétládába való tanár meghúzott matematikából ki a fene tudta volna, hogy egy másod fokú egyenletnek és két ismeretlennek nem kell bemutatkozni? Jó oké beismerem hülye vagyok, de akkor sem érdemeltem meg ezt a bűntetést a buli meg a telefon megvonás még puffogással megérthető, de az, hogy kiképzésre küldenek az már nem!
Szép kis hisztit vertem ki amikor megküldték a felvételi jelentkező lapot szó szerint hozzá vágtam magamat a földhöz és vergődtem mint a partra vetett hal, hogy nem megyek oda, de már hasztalan volt amikor feleszméltem az apám Mike már el vitte a borítékot.
Végem van gondoltam keserű száj ízzel miközben hosszában elnyúltam az ágyamon miközben a fejhallgatóból zene szó áradt megtöltötte a fejemet miközben azon gondolkodtam, hogy nem lenne-e jobb ha megszöknék Montana-ba Helda nagynénihez? De ismervén az öreg lányt biztosan nyafogna, hogy miért jöttem bántottak?
-SARAH GYERE LE DE AZONNAL! -üvöltözte a konyhából vagy a nappaliból az idegesítő apám aki a jelek szerint megunta az apaságot, de most már nem érdekel úgy sem tehetek ellene már semmit sem. Kelletlenül lecammogtam a lépcsőn amin majd nem pofára estem szép elkenődés lett volna annyi szent.
-Igen? Mi olyan fontos na nem mintha érdekelne. -morogtam amire apám morgott anyám csak a fejét csóválta.
-Először is ne beszélj velem flegmán ott sem fogja tűrni az őrmestered. Másodszor pedig ide a telefonodat úgy sem viheted magaddal. -erre mint akinek a fél karját követelték úgy védelmeztem én is a telefonomat ami az életem volt, de apám erővel elvette tőlem és a kulcsos fiókjába zárta be előlem.
-Még valami hülyeség? -kérdeztem előre görnyedő háttal mint akinek púja van bár ha jobban bele gondolok...
-Még egy ilyen szó és felpofozlak magadnak köszönheted! -jelentette ki határozott arcvonásai ha lehetett még inkább élesebbnek festettek. Kerek arca volt némi bajusza búza szőke haja és kék szemei melyekben csak úgy forrtak a szavak és indulatok hatásai melyeket büszkén bevallom, hogy én okoztam be kellett ismernem különben milyen embernek néztétek engem? Hogy nem vagyok őszinte veletek olyan nincsen. Bár ezt lehet, hogy megbánom a későbbiekben.
YOU ARE READING
Higy benne, hogy nem ölnek meg!
Historical FictionAmikor a rossz jegyei miatt Sarah Stone-t egy katona iskolába küldik a szülei, hogy tanuljon a lány lázad ellene és az őrmesterük ellen is. A társai csupa fiúkból áll és amikor kirobban az Afganisztáni háború őket az iskola padból küldik egyenesen o...
