Higy benne, hogy nem ölnek meg!

1 fejezet/ 2.rész

Amikor a búsz megérkezett a kapu lassú csikorgással záródott meg mögöttük Sarah szemeiben csalódottság nyara lesz ez már előre érezte, hiszen csuklózni fognak és a bulizás szó erre felé ismeretlen fogalom pedig még a foci csapatuk kapitánya is rendez a nyárra bulit, amin rajta kívül mindenki ott lesz.

Leszálltak a búszrol még alig kelt fel a nap. Mellette csupa srác állt, akik úgy bámulták őt, mint ha soha sem láttak volna nőt vagy lányt egész életükben.

-Szia cicuska van nyakörved? -kérdezte mézes mázos hangon egy agyon zselézett szőke hajú talpnyaló miközben olyan bárgyú vigyort eresztett meg, hogy azt még egy bohoc is megirigyelhette volna.

-Neked vannak még tökeid? -kérdezte amire meglepetten suttogott valamit a haverjának.

-Milyen kis kemény. -hüledezett cuppogó hangot kiadva amin egy másik lány nevetett.

-Jó reggelt kadétok neveket! Hangosan! -óbégadta az ajtón kilépő magas határozott tekintélyt parancsoló mini diktátor. Csak egy bajusz kellene oda az orra alá és kész is a farsangi jelmez.

-Na remek egy diktátor. -morogta Sarah, de legnagyobb sajnálatára meghallotta a tiszt és nagy hosszú léptekkel hamar megállapodott a komor tekintetű lányon a szemei szinte lángoltak.

-No csak egy lázadónk is akad? Hát majd teszek róla, hogy ez ne így legyen kadét. Mi a neve? -kérdezte miközben alaposan felmérte mivel is lesz dolga.

-Sarah Stone. -felelte flegmán amire már is büntetést sózott a nyakába az őrmester most már eltudta olvasni ezt a három betűt. Ugyan is az Stg az őrmester röviden.

-Majd én gondoskodok róla, hogy leszállj arról a bizonyos magas lóról fekvőtámaszba le és ebben a szent pillanatban harminc karhajlítást fogsz csinálni nekem! Számoljad, ne, hogy eltévesszük! Gyerük tulok. -parancsolta amire Sarah kelletlenül nyögve földre ereszkedett nehezen elkezdte a fekvőket nyomni.

-Mi olyan vicces töketlen banda? Csak nem cukorka lapul a zsebedben? -kérdezte üvöltve a kadétoktól, akik nevettek.

-Nem uram. -felelte a kórus.

-Akkor meg mit nevet? Csatlakozni akar Stone kadéthoz? Mert most csinál mindengyik fatökű harminc karhajlítást! MOST! -harsant a vezény szó Sarah morogva ereszkedett vissza amikor éppen csak befejezte a fekvőket és most megint csuklóznia kell kinyírja ezeket a férgeket.

-Jól van hölgyeim irány a kantin aztán takarodó 22:00 -kor oszolj! -azzal elment. Ston kadét éppen néhány verejték cseppet törölt le a homlokáról. A zubonya újával.

-Ahogy a dolgok állnak mi megdöglünk. -mondta az egyik kadét, akire már rágadt egy becenév még pedig a csoki. Sarah a karórájára pillantott. Még csak reggel nyolc ötven volt. Úgy érezte soha sem ér véget a nap. A reggeli kielégítő volt.

-Héj mondjak egy viccet? -kérdezte körbe nézve zsiráf aki a magassága miatt kapta a nevét majd nem két méter magas volt fél centi híján.

-Na mond. -felelte a kölyök aki ebben az esetben egy fekete srác volt olyan sima arca volt, mint egy tíz évesnek ezért ragasztotta az őrmester rá a kölyök gúnynevet, de itt mindenkinek van gúny neve.

-Mit kérdez a sorozó biztos amikor egy pasas pilótának jelentkezik? -tette fel a kérdést. Többen a vállukat vonogadták válasz gyanánt. -Tudja fiam mi a külömbség  a britt és a amerikai hajók között? Erre a jelentkező. 

-Fingom sincsen. -vonta meg a vállát, hogy előadja a jelenetet.

-Fel van véve. -mondta. Erre hangos kacagás tört ki.

-Én is tudok egyet. -mondta a zsiráf.

-Halljuk. -szolt valaki.

-Melyik egységhez akar kerülni?

- A vezérkarhoz.
- Maga megőrült?
- Miért, ez követelmény? -ismét nevetés hullám söpör végig a kantinban fóka annyira nevetett, hogy kiköpte a kenyeret.

-Én is tudok egyet. -jelentette ki Stone kadét. Amire minden szempár rá szegeződött.

-És pedig? -bökte meg valaki a vállát. Nem ismerte a srácok nagy részét csak azokat jegyezte meg akiknek volt már gúny neve, például, csoki, zsiráf, kölyök, így nem csoda, hogy nem tudta ki is a mellette ülő srác.

- Mit csinál akkor, ha atomvillanást lát?
- Jelentem, lekapom a sisakom!
- Hát azt meg miért teszi, maga ököragyú?
- Hogy ne folyjon a nyakamba! -többen nevettek ezen Sarah, csak mosolygott.