What Is Love? 2.season /•Tom Kaulitz•/

8.rész (Oh, drága Tom)

2nap múlva

Ebbol az átkozott házbol 2napja nem engedtek ki..
Tom és közöttem teljesen megszakadt a kapcsolat
Egész nap azon kattog az agyam hogy mi lehet velük.. a bandával, Oliviával

A "szüleimmel" egy hotelben vagyunk
Engem bezártak egy szobába és nem mehetek sehova
Csak ülök a szobában
Besötétített ablaknál

Éppen az ágyon ültem és a karkötőt nézegettem mikor drága apukám benyotott

-pakolj Maddison, itt az ideje költözni- tolta lábával felém a bőröndöt

Erre en csak bólintottam mert tudtam, nincs más valasztásom
Mindent bepakoltam és mivel nem akartam hogy elvegyek a karkötőt ezért eldugtam a bőrönd egyik eldugott zsebebe
Elraktam meg par közös fenykepet a bandával, "anyuval", Oliviával.. es mar indultam is a lift felé

Ők mar lent voltak a kocsinál ami kivitt minket a reptérre
Mikor beszálltam a liftbe és mar csukódott voltna be az ajtó, egy fiatal fiú szállt be fekete fonott hajjal.. valahogy ismerős volt
Majd hirtelen belenézett a szemembe

-T-Tom... te vagy az?- szaladt könnybe a szemen

- én vagyok..- ezzel megcsókolt

- most költözünk, és lehet hogy.. lehet hogy soha többé nem látjuk egymást- csordult le az arcomon egy könnycsepp

-tudom.. es azert jottem hogy elbucsuzzak- szeme tengerbe valtott és csillogott.. szívem szakadt meg- en úgy ereztem hogy a kapcsolatunk soha nem szakad meg, és a tönténetünk soha nem er majd véget..

-érezted?..- kavarogtak bennem a kerdések majd Tom ujra szóhoz jutott

- és.. ahoz hogy ez biztosan megmaradjon..- vett elő zsebéből egy apró vörös dobozkát majd letérdelt- azt szeretném kérni.. hogyha igazán szeretsz, ugy mint én téged..akkor gyere hozzám feleségül, amint ujra találkozunk..

Méllyen a szemembe nézett nekem mar elallt a lélegzetem is
Szinte már elajultam mert nem tudtam hogy örüljek e vagy sem
Vegül megszólaltam

- Persze hogy hozzád megyek.. Tom Kaulitz- húzta a gyűrűt az ujjamra amelyben a gyémánt kő csak úgy ragyogott

A lift már regen megallt és nyitva volt az ajtó..
A szüleim nem látták ezt mivel a kocsiban vártak rám
Csupán a személyzet és pár ember nézte végig ezt a történelmi pillanatot
Egy idős néni.. kb 60 éves lehetett fénykepező gépét igenybe vette és kattintott rank egyet majd így szolt a nő..

- egyszer meg ugy is talalkozunk gyerekek.. ne aggodjatok, a ti törtenetetek meg nem ert véget- ekkor en csak Tom egymásra neztünk majd a nénire es egy apró mosollyal díjjaztuk a kijelentését

Könnyes búcsút vettem Tomtól és egy utolsó csókkal valtunk el egymástol
Az epületből kisétalva lattam az idős nenit már a tavolban  és en csak elmosolyodtam majd ráneztem a kicseszett autóra

Sok minden kavargott bennem de úgy döntöttem, hogy ezt a gyűrűt el kell tennem hiszen ha ezt meglátják anyámék akkor nem lesz jó vege
A gyűrűre is intettem egy könnyes mosolyt majd eltettem a bőrönd azon reszebe ahova a karkötőt is tettem
Mind ezt úgy mintha bekötnem a cipőmet es aztan beultem a kocsiba
A repterig tarto autouton zenet hallgattam.. legfőkepp Tokio Hotelt
Szinte vegig sirtam rajtuk de jo erzes volt hallani Bill hangját.. ahogy enekel, ahogy beleéli magat.. jó volt hallani ahogy Tom és Georg kezeiben megpendülnek a gitárjaik húrjai és persze Gustav szemvedéllyel teli dobolása.. ahogy atadja magát az ütemnek...