Sasuke vagy Gaara (Befejezetlen)

6 fejezet (part 2)

-Holnap tali,mi?

-Yume...Te meg mit keresel itt?!

-Ezt én is kérdezhetném tőled.

-Úgyse értenéd.- Mondta és megforgatta a szemét.

-Mit?! Mit nem értenék?! Hogy itt akarod hagyni Konohát,és elszökni Orochimaruhoz, hogy erősebb legyél,utána pedig megtud ölni Itachit?! Ezt, ezt nem érteném?!- Mondtam mérgesen.

-És most mi?! Vissza akarsz tartani?!- Kezdett ő is dühös lenni.

- Csak arra kérlek hallgass meg, és utána a te döntésed.
Ha itt hagyod a falut, mennyivel lesz jobb a helyzeted? Hiszek benne ha itt maradsz a faluban akkor is ugyan olyan erős leszel mintha elmennél. És tudod mi lesz a különbség ha elmész és ha itt maradsz? Ha elmész akkor egyedül leszel,nem lesz melletted ott senki,nem lesz aki segít,aki támogat,aki boldoggá tesz,nem lesz ott senki aki naponta idegesít,akivel naponta összeveszhetsz,akit majd alig tudsz lerázni magadról "Karint kivéve". Nem leszünk ott mi...
És nagyon hülye vagy ha azt hiszed,hogy nincs szükséged senkire, és neked egyedül lesz jó..mert...soha nem jó egyedül és...mindig..mindenkinek szüksége van valakire...
Ha elmész igaz,megkapod amit akarsz,megkapod az erőt amire vágysz..de egyedül leszel...teljes egyedül...ha viszont maradnál ugyanúgy,erős lennél viszont akkor nem lennél egyedül,lennének barátaid...
És nem, a barátok nem tartanak vissza attól,hogy erős légy..sőt segítene...- Mondtam teljes szívemből beszélve,néhol elcsuklott a hangom,de tartottam magam...

Percekig egyikünk se szólalt meg, én azért mert elmondtam amit akarta,ő pedig azért mert nem tudott mit mondani...Amikor már azt hittem ennyi,hiába próbáltam,nem sikerült és elfog menni Orochimaruhoz, hiába próbáltam a szavaim süket fülekre találtak..hirtelen Sasuke mögém teleportált, hátulról átölelt és csak annyit súgót a fülembe:
-Menjünk haza..

Mikor ezt meghallottam akkora megkönnyebbülés hagyta el a testemet,hogy rendesen hallottam ahogyan a kő leesik a szívemről. Megfordultam,hogy vele szembe legyek,és én is átöletem őt,erősön szorítottam őt magamhoz,mélyen beszíva az illatát.
Percekkel később engedtük csak el egymást,mikor ez megtörtén,egyszerűen csak haza felé kezdtünk el sétálni. Végül Sasuke törte meg a köztünk lévő,számomra kellemes csendet

-Kérlek,nem mondd el ezt holnap a többieknek.

-Rendeben.

Ezek után csendben folytattuk a sétát, a szokásos helyünkig ahol ketté válunk, megálltunk és elköszöni készültünk egymástól. Mielőtt bármit is mondhatott volna én oda mentem és magöleltem őt mégegyszer utoljára.

-Holnap találkozünk...-Suttogta a sötét éjszakába miközben vissza ölelt.

-De most tényleg ügye?-Kérdzetem vicceskedve még mindig ölelve őt.

-Igen,most tényleg.-Mosolyodott el egy kicsit és kezdett elengedni.

Elengedtem őt és én is elköszöntem tőle.

-Jó éjt,akkor holnap tali.-Mosolyogtam rá

-Neked is.

Hátat fordított és elkezdet hazafelé menni,én is így tettem és,mentem haza.

Aznap nyugodtan,de leginkább boldogan feküdtem le aludni. Nem tudva,hogy egy pár hónap múlva szó szerint teljesen más lesz az éltem...hogy egy pár hónap múlva minden teljesen megváltozik...és nagy eséllyel sokára leszek megint ilyen boldog..

Hát ez a rész is meglett szintén csak jóval későbbre mint terveztem volna,de a lényeg,hogy megvan aminek igazán örülök.
Na sziasztok,és bocsánat a helyesírási hibákért,btw nem felejtette el a képeket.

Ezen a képem Gaara akarna lenni csak a barátnőm aki rajzolta nem ismeri jól a Narutot és hát szemöldököt rajzolt neki.

Ez egy Sasuke-s kép

Ezt én rajzoltam,kb így kéne elképezelni Yume-t annyi,hogy fekete rövid nadrgág van rajta