Sasuke vagy Gaara (Befejezetlen)

4. Fejezet

Most egy kicsit vissza az időbe miután csak Sakura és Yume maradt a a tetőn:

-Hé Sakura nyugodj meg oké? Minden rendeben lesz, ahogy a sensei is mondta. "Jó ügy érdekében szabad hazudni nem?"  Viszont én most megyek.
Sz-

-Téged nem is zavar, hogy a fiúk most akarták majdnem megölni egymást?! Ha nem jön Kakashi sensei kitudja mi lett volna.
Te meg most tök nyugodtan akarsz valahova elmenni. Hova akarsz menni?

"Remélem még megtalálom Kakashi senseit"
-Sakura attól még, hogy úgy nézek ki mint aki szarja le mi van  a fiúkkal az nem jelenti azt,  hogy ez tényleg így is van. Csak sétálni akarok egyet, egy kicsit egyedül. -Mondtam ezzel otthagyva Sakurát és elindultam megkeresni a senseit meg Sasuket, egy kis keresgélés után meg is találtam őket, megvártam amíg a sensei elmondja monológját a bosszúról utána pedig oda mentem Sasukéhez.

Yume szemszög:

-Hé, azért nem sérültél meg?

-Te meg mit keresel itt?-Kérdezte kicsit sem kedvesen.

-Hozzád jöttem.

-Minek? Miért nem Narutohoz mentél?

Hmm?-Kérdeztem mert nem értettem miért mondta ezt.

Mindig őt szoktad védeni mióta itt vagy.- Mondta én pedig fogtam magam és leültem mellé mert nem volt kedvem tovább állni.

-Oké, lehet hogy mióta itt vagyok egypárszor kiálltam mellette.

-Te amúgy utálsz engem?

-Mi?! Nem, hogy jött ez ide?

-Nem próbálsz soha beszélgetni velem mint a többi lány, és ha beszélünk is,ami ritkán van akkor is csak pár szót.
Szóval tényleg nem utálsz?

"Igazából mielőtt ide kerültem volna Sasuke tényleg nem volt a kedvencem, leginkább az a verziója aki orcsimarcsi tanítványa, de miután ide kerültem a gyűlöletem eltűnt és már egészen kedveltem"
-Tényleg nem utálak.

-Pedig egész sokat gondolkodtál  rajta.

-Honnan tudod hogy arról gondolkodtam? Huh? Mi vagy te gondolat olvasó?

-Lehet igen lehet nem, akárhogy is tudom, hogy azon gondolkodtál.

-Az Uchiha egód  megsúgta mi?

-Nincs is egóm, mindegy gyere mutattuk egy helyet.

-Felőlem.- Mondtam és feláltunk, lejötünk a fáról utána pedig követni kezdtem. Egy kis gyaloglás után megérkeztünk egy erdőben lévő kisebb tisztsra, annak közepén pedig egy béka szobor volt, amit lassan de biztosan már kezdett elemészteni a moha.

-Ide szoktam jönni néha amikor elegem van az emberekből.

-Aha, és az a néha igazából milyen gyakran is van?-Mondtam, közben helyet foglaltam egy olyan fa törzsél ahonnan jól lehet látni az eget.

-Oké, eleg sokszor itt szoktam lenni de már egy olyan szokásommá vált ez a hely hogy  nem csak akkor vagyok itt, hanem szinte mindennap.

-Értem, és az a béka szobor, mit tudsz róla?

-Semmit, már jó ideje itt lehet, lassan a természeté lesz. -Válaszolt közben leült mellém, lehetet már látni a naplementét.

-Mellékesen, miért szoktad mindig védeni narutót?

-Azért mert,... Naruto....ki áll ki mellette? Senki, senki se hisz benne, senki se hiszi el hogy eltudja egyszer érni az álmait, mindenki csak azt látja hogy mit nem tud, hogy mikor szerencsétlenkedik, de ki látja azt amikor másokon segít, amikor éjjel nappal edz ,hogy jobb és jobb legyen? Ki az aki nem csak a hülyeségeit látja és ki az aki kiáll mellette? Senki. Ha  ő nem hinne magában akkor ki? Ki lenne az aki ott van mellette,hogy bíztassa? "Peresze Iruka és Hinata kivételével ,meg mégy egy pár,de akkor is" Szinte senki, ezért úgy döntöttem ha olyan a dolog akkor kiállok mellette és ha nem csinált semmi nagy hülyeségre akkor megakadályozom hogy lecseszék.

-Hát ez...Szép beszéd volt.

-Köszönöm... Ha most azon gondolkodsz hogy nem csak Naruto az egyetlen aki egyedül van akkor csak annyi a válaszon rá hogy tudom, tudom hogy mi történt veled a múltban, de te megis csak más eset vagy mint Naruto, te benned mindenki hisz, mindenki menőnek tart az összes lány odáig van érted egy-két kivétellel.
-Érted?

-Igen, viszont mos van egy kérdésem hozzád, hogy mennyit, mennyit tudsz, a múltról a jövőről?

-Tudok egyet s mást.

-Jövőnkről vagy a múltunkról tudsz többet?

-Szerintem mind a kettőről ugyan annyit, viszont hogyhogy nem kérdezed meg, hogy honnan tudok dolgokat?

-Mondták, hogy fogsz tudni egy-két dolgot a múltról és a jövőről.

-Mit mondtak pontosan?- Kíváncsiskodtam  mert hát az voltam.

Azt mondták, hogy nálatok a  ti világotokban, mi anime karakterek vagyunk vagy mi.

-Pontosan ti sztori ( Mert a történet szót nem bírtam normálisan leírni, gratu ügyes vagyok) nekünk egy animébe van összefoglalva.

-És mi az anime címe?

-Naruto...

Miért pont arról a szerencsétlenről nevezték el?

-Mert arról szól, hogy hogy fejlődik..-Mondtam kínosan nevetve.

-Mindegy, nem érdekel.

Még egy kicsit beszélgetünk aztán csak azt vettük észre, hogy besötétedet ezért elindultunk haza, az út csendesen telt amíg el nem váltak az útjaink.

-Figyu, holnap miután végeztünk azután egy órával lenne kedved megint találkozni?

-Aha, miért ne, ma is végül jól éreztem magam veled. Hol találkozunk?

-Annál a fánál ahol ma is elkezdtünk beszélgetni, oké?

-Oké, akkor holnap, szia!

-Holnap!

Bocsánat a helyesírási hibákért