Csak veled

3 rész

- Amúgy.- nézet rám Rafe.- ez kinek a pólója?- méregette.

- Jah Jj.- forgattam meg szemem.

- Gyere adok egyet.-mondta majd ki tessékelt az öléből és be ment a szobájába én követtem amit csinált. Elő vett egy nagy fekete pólót vagyis csak nekem nagy rá jó. Elkezdtem levenni a pólóm, de éreztem ahogy néz. Úgy nézet, hogy már éreztem hogy már majdnem lyukat vájt rajtam. Oda mentem hozzá kivettem a kezéből a pólót és felvettem már akkor nem éreztem magamon azt a nagyon égető tekintetét.

- Tetszett?- megfogtam tarkojat ő a derekam ez által közelebb húzott magához. Már éreztem minden lehelletét.

- Nagyon is. - majd rá tapadt az ajkamra. Felkapott és az ágyhoz vitt majd letett.

- Nem, nem!- ráztam mutatóujjam. Ő csak szomorúan nézet. - Ha legalább egy kicsit is kedvelsz v kibírod, hogy nem fektetsz meg. - ő csak megforgatta szemét és leült az ágyra mellém. - De azt nem mondtam, hogy csók sincs.- felvettem a huncut mosolyom. Majd megint csók csatába kezdtünk.
A hosszas csók csata után befeküdtünk az ágyba.

- Alexa alszol- kérdezte a jóképű fiú miközben simogatott .

- Nem.- fordultam felé.

-Lehet nem hiszed el, de én tényleg kedvellek- húzott magához.

- Én is kedvellek Rafe kibaszott Cameron.- adtam neki egy csókot.

- Mond még egyszer

- Kedvellek Rafe kibaszott Cameron- emeltem ki a nevét. Nem mondott semmit csak becsukta két szemét amiben követtem, de ő nem aludt hanem addig simogatott míg el nem aludtam.

Reggel mikor felkeltem nagyon szarul éreztem magam, de ezt Rafe-nek nem mutattam.

- Jó reggelt hercegnő- mosolygott rám .

- Jó reggelt.- kapkodtam a levegőt.

- Mi a baj?- kérdezte aggódóan. Én nem válaszoltam csak sírásba törtem ki.
- Sarah gyere!- kiabált ki Rafe húgának.

- Mi a baj?- rontott be a szőke lány.

- Most azonnal hívd JohnB-t!- kiabált húgával.

Rafe szemszöge:

Nem tudom mi történt az én hercegnőmmel, de remélem a bátyja tudja.
Már jó pár perc eltelt mikor JohnB betoppant.

- Vigyáz mondta!-de én nem mozdultam.
- Pánik rohama van már volt ilyen, de csak én tudom mit kell ilyenkor csinálni. - ezek után oda engedtem. Én fel-álla járkáltam közben JohnB mondott neki pár dolgot, de nem nagyon figyeltem rá csak arra gondoltam, hogy Ő jobban legyen. JohnB- nek sikerült vissza hozni, de még mindig nem volt ugyanaz. Megkértem a többieket, hogy menjenek ki a szobából.

Alexa szemszöge:

-Alexa mi a baj? - ült mellém Rafe.

- Rafe te ezt nem érted. Én nem akarok élni. Semmi hasznom sincs ezen a földön.
Lényegében csak eszek ,iszok és alszok és még téged sem érdemellek meg. Te gazdag vagy érted flúgos. Én pedig ki be baszott csóró. Sneci.- sírtam. Nem mondott semmit csak megölelt. Úgy ölelt mintha ez az ölelés az utolsó lett volna.

- Tudod mit csinálunk ma? Csak feküdni fogunk egymás karjai között és ezt eddig csináljuk míg vissza nem jön az a kemény, de még is érzékeny Alexa aki vagy és remélem még mindig tisztában vagy azzal, hogy bármikor megtudsz verni. - nevetett egyet. Én csak elmosolyodtam.

Lefeküdtünk egész nap csak feküdtünk, feküdtünk egymás karjai közt. Már este volt mikor azt mondtam neki:

- Rafe ha te elhagysz én meghalok. - mondtam a mellkasán feküdve.