Én hibám ||Sikoly|| BEFEJEZETT!

Boríték

- tessék? - kérdeztem meglepetten - az nem lehet..Quinn azt mondta hogy az apja megölt téged

Elizabeth halványan elmosolyodott

- majdnem megölt - javított ki - nem tudták hogy túl éltem, csak egy ember tudta, aki bevitt a kórházba. Ethan volt az.

- ez mikor történt? - kérdeztem

- Richie halála után - mondta - azért vagyok most itt, mivel Ethan mesélt rólad. Akkor.

- ismertem Ethant, még azelőtt hogy New Yorkba költöztem volna. Aznap este amikor Richie és Amber megtámadott engem és a barátaimat. Ethan megmentett. Richie leakart szúrni de Ethan lebeszélte róla. Richie fejen dobott egy téglával és azt mondta Ethannek hogy emlékezet kiesésem lesz, nem volt, de eljátszottam. Később Ethan elment és azután Richie és Amber megtámadott minket - meséltem el

- nagyon sajnálom Rachel - mondta - hogy a családom kétszer is megtámadott

- tudom - haraptam be a szám

- elmondtad Ethannek, hogy emlékszel rá? - kérdezte Elizabeth

- igen - bólintottam

                          ~Vissza emlékezés~

Sam és Tara elmentek az örsre, mivel Mr.Bailey behívta Sam-et. Bementem a szobámba felvenni egy pulcsit mert egy kicsit fáztam. Ethan kopogtatott az ajtómon

- nekem mennem kell - mondta Ethan

- oh, miért? Azt hittem maradsz még - léptem felé

- holnap korán lesz órám - magyarázta

- értem - bólintottam

Ethan kiment a szobámból.

- Ethan! - szóltam utána mire megfordult - emlékszek rád

Ethan felvonta a szemöldökét

- emlékszel amikor Woodboroban voltál? - kérdeztem - Richie megakart engem ölni

Ethannek leesett miről beszélek

- most jutott ez eszedbe? - kérdezte felém lépkedve

- sosem volt emlékezet kiesésem - ráztam meg a fejem - Richie rosszul tudta. Emlékszem rád, hogyan is tudtalak volna elfelejteni? - nevettem fel

Ethan közelebb hajolt hozzám majd megcsókolt.

~Vissza emlékezés vége~

- azért jöttem el hozzád Rachel, mert aznap amikor meghalt Ethan, oda adott nekem egy borítékot - kereste a táskájában Elizabeth - azt mondta hogy ha nem végződnek jól a dolgok adjam oda neked. - nyújtotta felém a borítékot

- köszönöm hogy elhozta - néztem Mrs.Kirsch-re hálásan

- igazán nincs mit - mondta Elizabeth - örülök hogy találkoztunk Rachel - mosolyodott el

- én is - mondtam majd Elizabeth kiment a szobából

A kezem között forgattam a borítékot. Az elejére ennyi volt ráírva "Szerelmemnek". Hosszasan lehunytam a szemem, éreztem hogy mindjárt elbőgöm magam.