Elhaladok az évfolyamtársaim mellett.
Én: Sziasztok.
Ők meg csak tovább beszélgetnek.
Én magamban: Persze, ne köszönjetek vissza, az is mellékes, hogy a legtöbbőteket pisis korom óta ismerem, 6 évig voltunk osztalytársak, vagy éppen most vagyunk azok, együtt táncoltunk, vagy éppen zenét tanultunk. Akkor persze visszaköszöntök, sőt, még ti jöttök oda hozzám, ha valamire szükség van, vagy éppen össze akartok ugrasztani valakivel. Vagy hallottatok valami olyat, hogy valamiből jobb vagyok mint ti. Bár kb mindenből jobb vagyok mint ti! Beképzelt majmok! Bár ez sértés a majmokra nézve.
Nagy levegő, nyugodt vagyok.
