Maffia élet

A 'szomorú' igazság

Julia szemszöge

Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy Davet bilincsben hozzák be.

-Úristen! - kapott Eve a fejéhez

-Dave! Tényleg Te voltál? - lábadat könnybe a nővérem szeme

-Te mocskos hazug! - lettem ingerült - úgy tudtam, hogy valami kurvára nem stimmel veled!

-Hadd magyarázzam meg! - ránézett a nővéremre, majd a rendőrökre - Ülj le szívem!

-Ne hívj így! - csuklott el Christina hangja

Dave szemszöge

-Elmondom, hogyan és miért tettem azt amit tettem - sóhajtottam

-Izgatottan várjuk! - forgatta a szemét Julia

-Szóval, amikor később mentem haza este, mint amikorra ígértem az azért volt, mert elkövettem ezt a szörnyű bűncselekményt. - vontam meg a vállam - és ezt azért tettem, mert Monroe anyukám volt legjobb barátnője és azt tervezgette, hogy megöli anyut, mert már nincsenek jóban. De ezt én megtudtam és cselekednem kellet, muszáj volt, hogy megtegyem! - néztem a padlóra - de nem egyedül voltam...

-Tessék? - képedt el a leendő feleségem - Hanem kivel voltál ott?

-Joeval. Megbíztam, hogy jöjjön el és segítsen olyan szögbe állítani a kamerát, hogy ne én látszódjak rajta! De átbaszott és olyanra állította amiben csak én látszom! - álltam fel - drágám! Tudod milyen nap van ma? - néztem Christinára

-Nem, tudnom kéne? - sóhajtott

-ÁPRILIS ELSEJE! - kiabált fel izgatottan a húga

-Szóval nem te tetted az egészet és ez csak egy vicc volt? - láttam a megkönnyebbültséget az arcán

-Nem! És ők nem is haltak meg! - mutattam az ajtó felé, ahol a portás és Monroe jött be.

-Atya ég! - rohant oda hozzájuk, hogy megölelje őket

Christina szemszöge

-Ti még éltek! - bőgtem el magam

-Bizony. - veregetett háton a portás

-Julia! Eve! Ti erről az egészről tudtatok? - vontam fel a szemöldököm

-Khm... Igen - kuncogott Julia

-Én nem! - ült ledermedve Eve.

-Akkor szenilis vagy! - mondta Dave

Majd egyszer csak megpillantottam Bettyt és Hannaht bejönni az ajtón és mögöttük láttam, hogy ott van Joe és Peter

-Hát ti? - kérdeztem meglepetten

-Ja csak jöttünk, hogy megnézzük minden rendben van-e? - mondta Betty majd megölelt

Egyszer csak annyit éreztem az ölelés közben, hogy hátra fordít, aztán eltol magától. De amikor megpillantottam Davet térdelve a földön egy jegygyűrűt a kezében tartva, akaratlanul is elbőgtem magam.

-Christina Hill! Hozzám jössz feleségül?

-Ez nem csak tréfa? - kérdeztem nevetve, de közben sírva

-Ez 1.000.000%, hogy nem tréfa! - nevetett

-Igen! Hozzád megyek feleségül!

Majd Dave ráhúzta az ujjamra a gyűrűt és hosszan megcsókolt. Olyan hosszan, hogy szépen lassan mindenki kiment a szobából és magunkra hagytak minket.

+18-os jelenetek következnek!!

Dave ledöntött az ágyra és lehúzta rólam a pólómat és a nadrágomat, így tehát fehérneműben feküdtem az ágyban, míg ő félmeztelen fölöttem volt.

-Dave! Óvatosan, mert terhes vagyok és nem akarom, hogy gond legyen, de ezt szerintem tudod! - mondtam lihegve

-Az leszek! - csókolt hevesen majd elkezdett lent kényeztetni a kezével. Az egyik vizes pohárban volt jég, amit rám rakott és az csúszkált ide-oda a testemen, aminek láttára Dave csak még kanosabb lett és elkezdte magát kielégíteni, mire felajánlottam Neki, hogy segítek ebben először kézzel, majd a számmal. Már vagy 3 perce elégítem ki a páromat a kezemmel, amikor annyit éreztem, hogy tolja a fejemet egyre közelebb a férfiasságához.

-Most? - néztem rá

-Azonnal! - majd odatolta a fejem és letorkoztam.

Órákkal később hagytuk csak abba és utána kielégülten feküdtünk egymás mellett az ágyban.

-Ez jó volt! Köszönöm. - mondta lihegve, majd megcsókolt

-Még 4 hónap és a kezünkben tarthatjuk szerelmünk gyümölcsét! - nevettem el magam

-Bizony! Mikor mentek orvoshoz?

-Holnap és akkor jön velem Julia, de csak ő fog tudni a gyermekünk nemét!

Majd pár óra beszélgetés után elaludtunk

Sziasztooooook! 💋

Hogy vagyunk, hogy vagyunk?
Kellemes hétvégét mindenkinek! Köszönöm, hogy voteltatok a sztorimra! 🍂

|2023.09.16. - szombat|