Életed legjobb vagy legrosszabb döntése /Szünetel/

15. rész

-Gyere -mondtad annak az embernek aki az ajtó elött ált

-Tudunk beszélni- jött be Laci és becsukta az ajtót és megált elötte

-Persze mondcsak- eléggé fura volt hogy nem ülte le meg semmi csak úgy ált ott mint egy oszlop

-Nem akarsz valamit el mondani nekem??- nagyon reménykedett hogy elmondod neki a Mátés dolgot

-Nem nincsen semmi- halatszodott a hangodon hogy nagyon kiváncsi voltam hogy mit akar ezzel a kérdéssel

- Tényleg!!- kapta fel a vizet- és arról a Máté gyerekről mikor akarsz beszámolni..?!

-Te ezt kitől tudod?- probáltam ki húzni belőle

-Nem midegy? Mi van köztetek?- mondta nagyon idegesen

-Fhuuu Maricstol tudod ugye - ár ömlött a szemedből a világ öszes könnye.... Laci csak ált és bámult.....- ja tőle tudod -mondtad majd lökted el az ajtobol lacit és csaptad be magad mögött az ajtót..... majd át mentél Maricshoz.

-Te most komolyan el olvastad a füzetemet???....Remélem már mindent tudsz az életemről!!- rontotál be hozzá majd keztél el oribálni majd ahogy beléptél be csaptad magad után az ajtót- Mégis hogy teheted??- még mindig ordibáltál ö csak feküdt az ágyon és telefonozott. Majd egyszer csak felált az ágyról és szemembe nézet jó mélyen..

-Még te vagy mérges rám?? Nem én akarok még szabadulni tőled... Még talán ha el mondtad volna nam csókollak még nem gondolod- emelte meg egy kicsit a hangját

-Ó valóban mert az miben változtatott volna ha tudod ezt ugyan úgy meg teszed. Neked úgy sem számít semmi semmit nem érzel csak téged az az egyetlen tény idegesít hogy van olyan lány akit nem kaphatsz meg- már csak azt akartad hogy érjen véget a veszekedés így már visszább vettél viszont ez a gondolatod nagyon megbántotta

-Téged mindenki meg kaphat csak én nem, mindig van valaki az életedbe de én sohasem vagyok elég, téged mindenki megcsókól hat csak én nem, mert akkor egy világ össze törik benned- alig hallhatóan de úgy hogy pont ki vehető legyen szinte suttogva mondja /

-Azért mert köztünk nem lehet sohasem több mint egy barátság- magyaráztad Maricsnak miközben legördült pár csepp könny az arcodon

-De soha sem lesz köztünk csak barátság- ezt amint kimondta végig rázott téged a libabör -És tudod mit így is úgy is utálni fogsz de ha utálsz akkor legalább legyen jelentősebb oka- lépett egyre közelebb hozzád..

-Te me.....- nem tudtad végig mondani mert megcsókolt, csak a pillangokat érezted de nem érteted hisz még ott van Máté is így teljesen összezavarodtam és csak éltem a pillanatnak így viszonoztam a csókot de mire észbe kaptam eltávolodtál tőle és csak megpofoztad......