Az éjszakáról nem szeretnék beszélni. Miután Rosie "elaltatott" olyan hajnali 1 óra körül felkeltem. Egy gond volt,vissza aludni nem tudtam. Úgyhogy beszéltem magamban,mászkáltam,ettem,de még ittam is egy kevés vizet,aztán meg ugye pisilnem kellett,ezek után próbáltam aludni,ám ez elég nehéz volt számomra,úgyhogy 4-ig telefonoztam,aztán nyomtam egy taktikai gn-ot.(good night). Reggel olyan szinten pattantam ki az ágyból fél 12 kor hogy azt még a gimis énem is megirigyelné. Ugyanis fél 2 re kellett beérnem az egyetemre,onnan fél 10 kor hazaesni valahogy. Úgyhogy odamentem a bőröndömhöz,felvettem egy baggy-féle nadrágot,egy sima fekete toppal,majd kirohantam a fürdőbe,és kifésültem a hajam. A konyhába egy cetlit találtam,amire ez volt írva:mi elindultunk,egyszerűen képtelenség volt felkelteni,siess!!pusz,Rosie.
Nagyszerű. Bekaptam egy sütit az asztalról,majd vissza mentem a táskámért,és a telefonommal a kezemben felvettem a converse-m majd elindultam. Aztán vissza mentem még egy sütiért. És aztán elfelejtettem bezárni az ajtót. De azelőtt még megnéztem magam a tükörbe hogy sikeresen eltüntettem-e a karikákat a szemem alól. Felkaptam egy rágót,és mostmár tényleg indultam. 12:17. Nagyszerű,olyan szinten fogok késni hogy szerintem órára se engednek be. A végén már futottam a metróhoz,de ez nem lényeg. Az egyetem előt már lihegtem,de 28 volt,úgyhogy mindent belekellett adnom. Nem mondom,hogy utáltam a tesi órákat,de ez most jobban megizzaztott mint az összes eddigi. Aztán a suli ajtó előtt megtorpantam. Ugyanis Ashton ott lesz. Hisz egy osztályba vagyunk. Nagy levegőt vettem,és bementem. Gyorsan fel a második emelet,és 31-re beestem az ajtón sikeresen. A tanár szerintem előttem ért be egy kicsivel,mert akkor nyitotta ki a füzetjét,és még mielőtt bele nem kezd az órába,abba szokott írkálni.
-Bocsánat a késésért-néztem a telómra-csak reggel majdnem elaludtam.-vakartam a fejem tetejét,miközben még mindig alig kaptam levegőt.
-nagyon gyorsan menj a helyedre,ezt nem írom be,csak két perc késés. Következőnél beírom.-nézett rám femyegetően,mire halkan megköszöntem és felsiettem Rosie mellé,aki már várt rám.
Csak némán köszöntem neki,majd a kettővel mellettem lévő emberre néztem,aki úgyszint engem nézett. Gyorsan elkaptam a tekintetem,és leültem,majd előkaptam a cuccom.
A tenyerembe temetve a fejem gondolkoztam,hogy sikerült sírás nélkül felkelnem,mire valamelyik oldalba bökött. Dühösen felkaptam a fejem,mire inkább behúzta a nyakát,és fejével intett,hogy hagyjuk. Én is így gondoltam. Óra további részében jegyzeteltem,de úgy,szív leszakadt. Meg a kezem. 5 perces szünetben Rosie val beszéltem,de inkább a füzetjeim néztem át következő órára.
Este negyed 10 kor hulla fáradtan löktem ki az egyetem ajtaját,Rosieval és Adriennel eggyütt,és ásítottam egy nagyot. Elindultunk a város felé,be a kávézóba,ami vagy úgy 5 háztömbnyire van. Eléggé mélabúsan sétáltam a kettő szerelmes mellett,ezért inkább homályos szemeimet elfordítottam a mellettem nyüzsgő emberek felé,és azt néztem,miközben sétálgattunk. Nagy piros pont nekem hogy a kávézóba még dolgoztam egy kicsit,mert semmi kedvem nem volt hozzá. De úgy jó is volt egy kicsit takarítani. Nem tudom,jó is volt meg nem is. Megálltam Adrienék előtt,és kérdőn néztem rájuk felváltva.
-mivan? Dolgozzál csak.-vigyorgott Adrien,mire Rosie lábba rugta.
-most miaz? Nem nekem kell ma dolgozni,amúgy is olyan jól áll az a seprű a kezedbe.-folytatta vigyorogva,mire elkezdtem csapkodni,mert tényleg fáradt voltam,és csak azt akartam hogy hamarabb túl legyünk rajta. Ugyanis még házim is volt. Ismét homályos szemmel elfordultam,és olyan pofát vágtam aki mindjárt elbőgi magát. Aztán nem simerült vissza tartanom.
-oh, Tessa,ne csináld ezt.-jött oda mellém Rosie gyorsan,elkapva engem.
-Tess,nem úgy gondoltam.-állt fel a székről Adrien.
-Kurvára nem érdekel hogy gondoltad,szarul esett hogy semelyikőtök nem segített. Fáradt vagyok,nem jól aludtam és még házim is van. És lehet hogy túl reagálom,de én nem olyan vagyok aki vissza tudja tartani az érzéseit,és ezt te is jól tudod!-csattantam fel sírva,miközben Rosie próbált csitítani.
Adrien megszeppenve nézett engem,aztán közelebb akart jönni,de nem engedtem. Nem akartam. Rosie leültetett,adott egy pohár vizet,és azt mondta hogy jobb ha hazamegyek. Jó. Akkor hazamegyek.
Szipogva elindultam, de út közben semmi nem történt,úgyhogy ugorjunk időt.
23:41.
A házi feladatom utolsó mondatait írom,és,késsz! Fellélegezve dőltem hátra,majd elmentem letusolni gyorsan. Bementem a szobámba,és lekapcsoltam a villanyt. Egy kicsit még telóztam,aztán gondolkoztam egy kicsit. Utolsó napom itt,holnap már mehetek Chloe-hoz. Ami amúgy nincs is messze,úgyhogy jó lesz! Viszont remélem jól kijövök majd vele,és hogy nem hord haza majd annyi fiút,mert azzal magában nem is lenne baj,csak ha kicsit hangoskodnak.. khm,akkor én azt nem nagyon szeretném hallani. Aztán,majdcsak összegyüjtöm a pénzem egy saját lakáshoz. Remélem. Elgondolkoztam még hogy milyen lesz a szobám,hiszen még nagyon régen voltam Rosie val Chloenál,és nagyon kis hangulatos az egész albérlet. Nem bírtam sokáig,egyszer csak lecsukódtak szemeim.
Khm.. nem tudok mit mondani,borzasztóan sajnálom. Elég gatya lett ez a rész,a kövi jobb lesz! Kicsit nehéz most a suli,meg itthon is vannak problémák,így elég nehezen tudom hozni a részeket.. sajnálom!
Legyen további szép napotok/estétek!
N.
