Nem tudom mi ijeszt meg jobban a távolság vagy hogy szerelmed van....de tudd ha ő igazán szeretne te nem néznél ilyen mélyen a szemembe....két éve már hogy játszol és tudd ez a szívemben éket ütve, feszítve hozzád láncol.
Azt mondod barátok vagyunk, de tudom ez csak kifogás mert nem csak a tested de a lelked is engem kíván.
Egyszer hideg egyszer meleg mint egy Katy Perry szám amin röhögve szenvedek mert minden percében megy a fejemben egy jelenet melyben kéz a kézben ülünk a koncerten, amin a dalszöveg téged jellemez.
Egyszerűen nem értem, ez lenne a szerelem? Mindketten mással de mégis egymást keresve hosszú időn át szenvedve várjuk a sors tervét amiben talán kettőnk útja egymáshoz vezethet?
Elkalandoztam...félek csak játékszer vagyok kitől megkapod azt mit párodnak te adsz, miért vagy vele?
Miért kellek én, szerelmes lennél? Félek nem így van...félek hogy csak a tőlem kapott figyelmet élvezed mit mind a magánéletedben mind a munkahelyeden megkaphatsz, legalábbis te erre számítasz már ha időben észbe kapsz, különben mindez szárnyra kap, és
remélem nem csak hűlt helyemet látva szárnyal majd a gondolat.Biztosra mennél? De miért tennéd? Ha csak érzéseid nem komolyak felém...szeretném hogy azok legyenek de mennyi idő múlva játszódik az a jelenet ahol a szemembe nézve vallod be hogy szeretsz?