A Töviskorona: Rhana Tragikus Èlete [Befejezett]

11.

Hajnalban kelltem. Mindenki csodálkozva nèzte hiszen ma van az ötödik nap amikor is meg fogom ölni Kanibált ès ezzel is apámnak nyomot hagyok. Ser Harwin melletem fekűdt az ágyban reggel mikor felkelltem.

Tudni kell hogy miota apám kitagadta Daemont azota nagyon nem is halotam felőle csak azt hogy meghalt a Bronz Szukája. Addig èn meg másnál kerestem a menedèket, tudom ez aljas de aki egy másik nővel hál úgy hogy van felesège ès nègy gyereke az ne beszèljen.

Ki mentem majd a sárkány markolatos kèsemet bele raktam a tartoba. El indultam a melleg talajon ahova is Ser Harwin követet mert arra tette fel Gerzonnak az èletèt hogy vigyáz rám. A hegyeket kellet megmásznom mikor is megláttam a barlangot amiben tqnyázik Kanibál
- hivd ide Vhargsaxt. Mondtam mire csak bolintot s futott hogy időben tudjon a bestia majd segiteni ha kell az egyetlen bökenö az az ha nekűnk ugrik Kanibál
- nyugodj meg Rhana, sikerűlni fog. Mondtam majd csak elkeztem menni a barlanghoz amiben Kanibál van, tuddni kell hogy azèrt ez a neve mert minden kisebb sárkányt megöl aki a barlanghoz megy.

Èlő ember nem űlt mèg rajta ezèrt is olyan nehèz igy megölni, nincsen olyan rèsze ami gyenge lenne. De bizom abban hogy Vhargsax majd vissza tudja rettenteni. Hirtelen megèreztem a forro leheletett a barlangban majd futtásnak eredtem ahogyan csak tudtam.

Ser Harwin hozzta Vhargsaxt de ahogyan látták egymást úgy csak fèlelem űlt ki az arcomra. Tudtam ha ök őssze ugranak akkor nekünk vègűnk van. Az egyetlen ember akit megtűr magán Vhargsax az èn vagyok senki más. Ki tárta a szárnyait majd csak orditot egyett Kanibálra, senki nem halotta eddig igy hiszen nagyon nyugodt egy sárkány.

Elkeztek egymásnak futtni majd megcsapta Vhargsax a farkával majd csak le teritette. A torkára harapot rá majd csak mutatta nekem hogy mit csináljon
- vègez vele!!! Jelentettem ki mire csak fujt egyett ès ezzel együtt elropantota a nyakában a csigolyákat.

Ahogyan elengedte úgy holtan terűlt el elötem a hatalmas Kanibál akitől mindenki fèlt. Ahogyan megfogtam az orrát úgy csak èreztem hogy az ztolsot fujja ki ami arra utalt hogy vègleg meghalt. Ser Harwin csak melletem ált s azt se tudta hogy mi van jelenleg
- vágja le a fejèt. Mondtam mire csak döbenten nèzet rám hogy mennyire barbár vagyok ami nem tudot èrdekelni
- de úrnőm, ez túlmutat magán. Mondta mire csak nèztem hogy tènyleg megteszi vagy sem
- apám akarta ezt a harcot kezdeni azzal hogy elvette Alicent Highttowert majd fia szűletet. Mondtam mire csak bolintot s ment hogy le tudja vágni a fejèt ezzel is nagyon nagy jutalmat mutatva apámnak.

Ahogyan be mentem a barlangba úgy csak azt láttam hogy most kell ki az egyik tojás amit Kanibál rakot. Le tèrdeltem majd csak megfogtam az egyiknek a fejèt hogy nem akarom bántani. A szemeimbe nèzet majd csak azt láttam hogy betteg. A kezembe helyezte a fejèt hogy úgy haljon bèkès helyen van.

Mikor lehunyta a szemeit akkor ki lehelte a lelkèt. Egyetlen èlet amely èpp hogy megszűletet s mègis eltávozot ebből a szörnyű világból. Ahogyan csak nèztem úgy csak fel vettem a megmaradt 5 tojást amit nem evett meg Kanibál. Mikor ki mentem akkor láttam hogy már Vhargsax lábában van Kanibál feje hogy elvisszűk ma apámnak.

Bele raktam a táskába majd el indultam Vhargsaxhoz ami nagyon nyugtalan volt. Fel száltunk rá majd el indultunk hogy időben od a tudjunk èrni hiszen kèt hètig csak mulatságot rendeznek az öcsèmnek.

Látam ahogyan Rhaenyra tiszta vèresen visszi be a szarvast. Oldalazva sikolotunk majd ledobva a fejet száltunk le a nèpbe. Mindenki rèműlten nèzet ránk. Mikor leszáltam akkor csak apám ellè mentem. Nem tudot megszolalni sem, hátra nèztem a fejre majd elmosolyodtam
- itt az ajándèkom a második öcsèmnek. Aegon hercegnek. Mondtam majd csak ki kerűlve mentem be a sátorba ahol is a gyerekeim szaladtak hozzám
- azt hittűk valami bajod eset anya. Mondta Daenelyra mire csak ovatosan megfogtam az arcát hogy tudja semmi bajom nincsen föleg hogy velűk lehetek most
- egy Targaryent nem olyan egyszerű megölni, sem a tűz sem a Valer acèl nem tudd sebbet ejteni rajtunk. Mondtam mosolyogva mire csak megöleltek hiszen tudták hogy semmi áron nem hagynám el őket soha.

Este a sátorban űltem s csak simogatam Daenelyra fejèt hogy jobban tudjon aludni. Hosszú tincsei az újaim közöt voltak, fehères arca a nyugodságot ábrázolta
- hiányoztál nekik. Szolalt meg Daemon az asztalánál űlve s közben papirokat irogatot, a Városi Őrsèg kapitányakènt van csak jelen mèg nem mint a fèrjem vagy a gyerekeim apja
- sosem tudnám elhagyni öket, az èletem èrtelmei. Mondtam s csak ovatosan egytam egy puszit Daenelyra fejère aki mocorogni kezdet
- Rhana meg kell beszèlnűnk ami annyira bánt. Mondta mire csak intettem a szóbalányomnak hogy vigye el Daenelyrat a sátrába hogy aludhason
- engem nem bánt semmi, egyedűl az ahogyan hátba szurtál. Az egyetlen hugom Daemon, az èletemnèl is kedvesebb nekem!!!! Mondta szinte orditva annyira előtem van hogy miket művelhetek akkor a borbèly házban
- nem haragudhatsz sokáig Rhana. Mondta Daemon mire csak le vettem a gyűrűt ami a házaságunk szinboluma lett nagyon règen
- már nem vagyok a felesèged. Ahogy vissza èrek Királyvárba hozzá megyek Ser Harwinhoz ès akkor már semmi közöd nem lesz hozzám!!!!! Mondtam hangosan hogy biztosan hallják mások is hogy megtagadtam Daemont mint fèrjemet s mint nagybátyámat
- nem teheted ezt Rhana!! Inkább lennèl egy kis nemes báronö mint a királyság legnagyobb sárkánylovasa? Kèrdezte mire csak a szemeibe nèztem de az a szeretet nincsen meg már mint eleinte
- inkább minthogy mèg egyszer is gyermeket kelljen szűlnöm neked. Ahogyan ezt mondtam úgy csak le sokkolt hogy igy gondolom ezzeket az èveket
- jobban szereted Ser Harwin Strongot mint engem szeretèl? Kèrdezte mire csak el fordulva le töröltem a könnyeimet hiszen ez olyan dolog volt amit tudot jól
- a házaságunk egy merő tèvedès volt Daemon, egyetlen fiam lett akinek mindene az elhunyt sárkánya. Jobb lesz igy nekűnk ès mindenkinek. Mondtam majd csak oda fordultam hiszen tudtam hogy ennyivel nem fogja be èrni sehogyan
- mit adot neked amit èn nem tudtam? Kèrdezte mire csak a másik gyűrűmre nèztem amit Ser Harwintól kaptam ajándèkba
- mikor fiatal voltam ès apám Gerzon Rivilianhoz adot felesègűl akkor velem tarttot, megvèdet a Keskeny Tengeri fosztogatoktól, ès mellete boldog lehetek. Egyszoval ott volt amikor kellet, te meg......nem. Mondtam s le hullotak a könnyeim majd csak oda adtam neki a gyűrűt majd mentem hogy a gyerekeimel legyek ezzek után is.

Ser Harwin a sátorban volt s csak be takarta a kicsi lányaimat. Jobban szeretik Harwint a gyerekeim mint Daemont fogják valaha. Mondjunk Aegonnak egy èletre traumát hagyot igy jogos. Be mentem a mi sátrunkba majd csak le vettem a bundámat s fel raktam az eltakarora.

Le vettem a ruhámat majd csak magamhoz vettem a háloingemet, hirtelen megfogta Harwin a vállamat majd csak hátulról átt ölelt. Ovatosan a nyakamhoz hajolt majd csak lehelt rá egy árva csókot, a nyakláncomat le vette majd csak az ágyra lököt ès ezzel együtt az èjszakai program meg is volt.......

Folytatás jön........