E̶G̶Y̶ vagy TÖBB éjszaka velem-Jikook

𝑩𝒐𝒍𝒅𝒐𝒈 𝒔𝒛𝒖̈𝒍𝒆𝒕𝒆́𝒔𝒏𝒂𝒑𝒐𝒕

"Nem kellett volna rábólintanom"

Valaki benyitott az ajtómon, amikor én épp az álmok és a sírás között lebegtem. Próbáltam ignorálni az illetőt, úgy is elmondja azt amit akar.
Jobban összehúztam magamat, tettetve az alvást, sikertelenül.
-Ez a torta valami isteni. Kérsz?-olyan hirtelen ért az ő hangja, majdnem elfelejtettem még levegőt is venni. Nem számítottam, hogy pont ő az aki utánam jön, bármi is legyen a szándéka.
-Nem. Hagyj békén.-morogtam a párnába, az említett tárgy eltompította a hangomat, csoda az is ha meghallotta egyáltalán.
-Sajnos azt nem tehetem. Vagy legalábbis nem ma.-dörmögte.
Átnyúlva felettem letette a tányért az éjjeliszekrényre, ezt onnan tudom hogy hallottam amint a porcelán koppan a fán.
Mivel nem láttam, az érzékeimre hagyatkozva rájöttem arra miszerint Jungkook valószínűleg felettem támaszkodik. Vagy legalábbis nagyon közel van hozzám.
-Idefordítanád azt a szép pofidat, édesem.-mézesen mázasan kérlelt, és pedig mintegy parancsszóra meg is fordultam.
Talán csak látni akartam hogy néz ki, előbb nem volt rá nagyon sok lehetőségem.
Nem kellett csalódnom, a pillangók szárnyai tüskéket növesztettek s mostmár úgy csapkodták szárnyaikat. A gyomrom összerándult attól ahogy engem mustrált, és még azt az önelégült vigyort is figyelmen kívül hagytam.
-Ha megengeded nekem édesem, megcsókolnálak. Ugye csináltad már?-egyre kíváncsibb lett, és mint egy ragadozó tornyosult fölöttem, készen arra hogy lecsapjon.
-A csókolózást?-kérdeztem félénken.
Felkuncogott. Nevetésében volt valami hátborzongató, amitől a szőr égnek meredt.
-Mocskos dolgok járhatnak abban a szőke buksidban. Szeretnéd megvalósítani, vagy maradsz inkább a naplóírásnál.-biztosan csúfolódik most velem. Nagyon is.
Jó módszer a zavarra ha eltakarod a kezeddel, az egész arcodat nehogy lássa milyen vörös vagy.

Mennyire lobog bennem a tűz melyet ő locsol benzinnel, terebélyesebb tüzet alkotva.

Ekkor elnyúlt felettem, amint láttam mit csinál kérdőn pillantottam rá.
Csokoládé torta krémjét felkente az újjára, először azt hittem éhes és nem bírja kivárni, de amikor a nyakamhoz nyúlt vele, majd elkente rajta, majd elájultam. Bizsergés áram volt a testemnek. Azt hittem nem lehet ennél fantasztikusabb, viszont ő felülmúlta az előbbi tettét is, azzal hogy ajkaival majd széttépte a nyakamon lévő vékony bőrt.
-Ahh, mit...nemh...-nyőgtem hangosan, ő pedig mint aki jó végezte dolgát, végig nyalt a most már ott tátongó seben.
A nyála és valószínűleg a rajta lévő krém csípte egy kicsit, de tűrhető volt.
-Hah, finom vagy. A legfinomabb falat. Most akarod elveszíteni az ártatlanságodat? Mert őszintén szólva, fel vagyok ingerelve.
Megrémültem.
-Nem! Szállj le rólam!-sikeresen közép tájékon rúgtam, mire fájdalmában fel nyüszített.
-Hülye szívós törpe! Áhh bazdmeg!-fogott a fájó pontra.
Na jó, azért akkorát nem rúgtam belé hogy ennyire fájjon neki.
-Csak megjátszod.-azzal mintha mi se történt volna, felkaptam a neszeszert és fürödni vonultam.

A forró víz égette a bőrömet, emlékezni akartam Jeonguk forró érintéseire, ennek érdekében engedtem a vizet a lehető legmelegebbre.
Emlékszem annó amikor megismerkedtem Jungkook-al, nem ilyen személyisége volt. Csendes, visszahúzódó, félénk egyén volt akkor. Most pedig kérés nélkül letámad, elveszi az első csókomat. Nem is értem Yoora hogyan tudta rávenni minderre. Az egész egy baromság, ennek mind csak álomnak kellett volna, hogy maradjon.
-Szexikém! Ma a te ágyikódban alszom.-ordított kintről Jungkook.
Meg a nagy francokat!
Kitrappoltam nem is törődve azzal, gyakorlatilag meztelenül megyek ki a fürdőből.
Feszült és fáradt voltam, ő pedig nem tartozott az éjszakai terveim közé.
-Felejtsd el!-álltam meg a küszöbön.
Megfordult. Láttam rajta hogy meglepődik, aztán valamiért felvillanyozódik. Csak később esett le miért is ennyire boldog, ámbár akkor már késő volt.
A fal és az ő feketébe bújtatott, izmos teste közé voltam beszorítva, csókolt ott ahol elért, azaz szinte tetőtől talpig.
Megrészegülve a vágytól, szépen hagytam neki, hogy addig tolason velem, amíg az ágyat nem érinti a hátam.
-Jól érzem, hogy ma nem lesz alvás. Édesem. Addig duglak amíg el nem ájulsz.-kuncogott.
Ellenkezni sem volt erőm, hiszen Jungkook látszólag valamiért nem akart lemondani erről a dologról. Lehet Yoora lefizette, hogy legyen az egyéjszakás ajándékom.
-Legyen.-egyeztem bele.-Dugj meg.-a végét sóhajtva ejtettem ki, nos ez betette Jungkook-nál a kiskaput.
-Boldog születésnapot, Jiminah.