15. rész: Luisnál

24 4 0
                                    

Ma van Luis szülinapja!Készültem neki meglepetésekkel, csináltam kartonpapírból szívet amire ráírtam, hogy "Ez a szívem, neked adom" és vettem neki egy pulcsit, ami remélem tetszeni fog neki.
Átmentem hozzá és becsöngettem, egyből jött is le Luis, hogy kinyissa az ajtót, valószínüleg tudta, hogy én jöttem.
-Szia Ami! De jó téged látni.-ölelt meg, amint meglátott
-Szia Lu! Téged is nagyon jó látni. Boldog szülinapot!-mondtam neki majd adtam egy puszit az arcára
-Köszönöm Ami. -puszilt vissza
-Látom megint vörös vagy. -mosolygott rám
-Nyílván, de ezt már megszokhattad.-mondtam neki nevetne
-Ezt nem lehet megszokni, ez aranyos.-mondta majd elindultunk a szobájába
-Nem kéne lent maradnunk? Úgy látom már ott vannak a tányérok.-kérdeztem tőle
-De persze! Csak egy percre gyere fel.-mondta izgatott hangon
-Okés. -válaszoltam
Mikor beléptem a szobájába, azt láttam, hogy az ágya felett szív alakban vannak rólam kint a képek.
-Úristen! Hát.. nem is tudok megszólalni! Ez nagyon aranyos!-mosolyodtam el
-De nálad nem lehet aranyosabb.-nézett rám mosolyogva, majd megint megölelt
-Na de most mehetünk le, csak meg szerettem volna mutatni. -mondta miután befejezte az ölelést
-Rendben. -mondtam majd lementünk
Nem hittem, hogy már az első-pár napban be fog mutatni a szüleinek,de persze örültem.
-Szia Amelia.Már nagyon sokat mesélt rólad Luis, abból ítélve amiket ő mesélt, kedves lánynak tűnsz. -mosolygott rám Luis anyukája, Emma
-Ó, köszönöm. Ön is nagyon kedvesnek tűnik. -mondtam
-Köszi, de kérlek tegezz. Azt jobban szeretem. -mondta Emma
-Rendben. -mondtam
Miután ebédeltünk és ettünk a tortából, felmentünk Luis szobájába.
-Na, hogy érezted magad? Kicsit feszültnek tűntél. -nézett rám aggódóan Luis
-Hát, jó volt meg minden csak először találkozni a szüleiddel úgy, hogy többet beszélünk nem volt olyan könnyű.-mondtam neki
-Értem. De legalább nagyjából jól érezted magad ugye?- kérdezte
-Persze! Hisz itt voltál, meg vagy, és ha itt vagy nem lehet rossz semmi.-mosolyogtam rá
-Ez a lényeg.-mosolyodott el
Majd ismét megölelt de most erősebben, és nem is volt rossz, sőt nagyon jó érzés volt.
Addig ölelgettük egymást ülve az ágyán, hogy végül eldőltünk és fekve ölelgettük tovább egymást.
-Nem szeretnél itt aludni? Olyan jó lenne megint veled aludni. -kérdezte mosolyogva
-Dehogynem! Megkérdezem anyut, de valószínű, hogy megengedi-mondtam
-Okés. -mondta
Felhívtam anyut és mondta, hogy ha minden rendben van és nem csinálunk semmi olyasmit akkor megengedi.
De ezt nem értettem, még első csók sem volt, nem, hogy az, meg amúgy se csinálnám de mindegy is.
Végül Luisnál aludtam, szintén összebújva és egymás kezét kulcsolva.

~másnap~
Arra ébredtem, hogy Luis hozza be tálcán a reggelit, eléggé meglepődtem, aztán néztem, hogy már 9 óra volt és akkor kezdtem sejteni miért hozza fel.
-Jó reggelt Ami.Lemaradtál a reggeliről, ezért gondoltam felhozom neked, meg mivel mondtad, hogy kicsit feszült volt az este.-mondta Luis
-Jaj de aranyos vagy, köszönöm.-mosolyogtam rá, majd megöleltem
-Hát köszi, de ez semmiség, sőt ez alap neked.-nézett mélyen a szemembe
-Szeretlek Lu.-mosolyogtam rá
-Én is szeretlek Ami.-mosolygott ő is rám
Később sajnos haza kellett mennem.Azzal motiváltam magamat, hogy majd nemsokára újra látom csak egy-két nap.
De nagyon jó volt nála lenni, és a szülei is kedvesek.

Az első csókWhere stories live. Discover now