Az első csók

14. rész: Váratlan vendég

Megjött a február.Lassan itt a szülinapom, és nem csak nekem hanem Luisnak is.Ráadásul még a valentin-nap is közeledik!Elhatároztam, hogy megfogadom Naomi tanácsát és megpróbálom neki megmutatni, hogy amúgy bejön és reménykedem, hogy én is neki.Utána írok neki valentin-napra egy levelet és személyesen odaadom.Össze kell szednem az összes bátorságomat, hogy ezt megmerjem csinálni, Naomi próbál bíztatni, hogy ez jó ötlet, szóval bízok benne.
Éppen gondolkoztam egy átlagos, unalmas szombaton, hogy mit is írhatnék a levélbe, és ekkor valaki csengetett és anyu leküldött, hogy nézzem meg ki az.Lementem és kinyitottam az ajtót.
-Szia Ami!Tudom nem vártál de bejöhetek? -Luis állt az ajtóban
-Úristen.Szia Lu! Persze gyere.-mondtam
-Köszi. -nézett a szemeimet "csodálva"
-Egyébként mi történt? Hogy hogy itt vagy?-kérdeztem tőle
-Semmi nem történt csak hiányoztál és látni szerettelek volna.-válaszolt
-Amelia ki az?-kérdezte anyu
-Jó napot! Luis vagyok Amelia osztálytársa!Csak látni szerettem volna Ameliát. -válaszolt helyettem Luis
-Oo szóval te vagy Luis! Már hallottam rólad Ameliától.Üdvözöllek. De nyugodtan tegezz, nem szeretem ha magázódnak! -mondta anyu Luisnak
-Hű! Köszönöm és rendben! -mondta Luis
-Na menjetek csak nem tartalak fel titeket! -mondta anyu
Felmentünk a szobámba Luissal és leültünk az ágyamra.
-Szóval meséltél rólam anyuládnak?És még azt mondod nem vagy aranyos?!-fogta meg a kezemet Luis
-Oh, hát ez semmiség, mindent elmondok anyunak. -válaszoltam neki
-De azért aranyos! -mondta
-Hát te is az vagy. -mosolyogtam rá
-Megfoghatom a kezed?-nézett mélyen a szemembe
-Most is fogod de persze. -mosolyogtam rá
Majd összekulcsolta a kezét a kezemmel én meg bevörösödtem ismét.
-Ha ez neked túl sok, csak szólj, nem szeretnék tolakodó lenni! -mondta
-Dehogy sok! Ez megnyugtat.-mosolyogtam rá majd megöleltem
-Figyel Ami, nekem nagyon tetszel, bár ezt te is tudod csak tisztáztam veled.-suttogta a fülembe
-Csak, hogy tudj róla, te is nekem-suttogtam vissza
Majd mégerősebben megölelt.
-Komolyan mondtam.-szintén suttogta a fülembe
-Én is.-bújtam ki karjai közűl és mondtam egy fokkal hangosabban
-Szerintem te csodálatos barátnő lennél.Aztán feleség, majd anyuka.-mondta a szememet bambulva
-Tényleg így gondolod?-néztem vissza az ő szemébe
-Igen, száz százalékig! -mosolygott rám
-Ez kedves tőled. Én egy személynek nagyon szívesen lennék a barátnője,majd a felesége aztán a gyerekei anyja. -mosolyodtam el mégjobban
-És ki az a személy? -kérdezte,még mindig a kezemet kulcsolva
-Lehet egy tipped! -mondtam neki
-Remélem én. -igazgatta a kezét miközben az én kezemet fogta
-Jó válasz. -néztünk egymás szemébe fülig érő mosollyal
-Akkor, leszel a barátnőm? -nézett rám izgatottan
-Igen, leszek! -ismét megöleltem
És azon a napon nálam aludt, egy ágyban egy takaróval, összebújva és egymást kezét fogva.Szerintem nagyon aranyos volt!
De azért az a levél még mindig tervben van!