Yelena Dolohov(Harry Potter ff.)

4/25

-Ne már,Potternak bejön Chang?-kérdezte Enzo.

-El is hívta a bálba.De hát már Cedric-el ment.Így kerültünk képbe egymásnak.Amolyan "bosszú".

-Szerintem bejött.Cedric eléggé hallgatag azóta.Még az új nője sem tudta felvidítani.

-Csodálkozol?-szólalt meg Blaise.-Ez olyan mintha egy Tűzvillámot lecserélnél egy Kométára.

-Kösz Blaise!-nézek a fiúra.

-Ezt bóknak szántam.

-Inkább fogd be!-szól rá Draco.

Másnap reggel épp a barátaimmal indultunk az óránkra reggeli után,amikor Cedric lépett elém.

-Beszélhetnénk?-kérdezte.

-Ahha.Szia és Viszlát!-fordultam el tőle.

Persze az összes barátom nevetni kezdett.

-Yelena,kérlek.-szólt utánam.

-Ugye nem akarsz beszélni vele?-kérdezi Enzo mivel megálltam.

-Gyorsan lekoptatom.Menjetek,mindjárt megyek én is.

-Mit akarsz?-vártam be Cedricet az egyik fordulónál.

-Csak beszélni.Meg akartam kérdezni,hogy vagy..

-Remekül vagyok,kösz a kérdést.Még valami?

-Figyelj én nem akarok haragban lenni veled.Még mindig fontos vagy számomra és még mindig szer...

-Ne is folytasd.Ha így gondolod ha nem,már rég nem érdekel.Eljátszottad az esélyedet.És egyébként úgy látom találtál magadnak valakit aki meg vigasztal. Remélem tud arról,hogy csak átvered.

-Nem verem át.

-Akkor magadat vered át.Talán megmondtad neki, hogy még mindig vannak érzéseid irántam?

-Mindjárt gondoltam...-válaszoltam egy kis idő után mivel nem szólalt meg.-Ha lenne benned némi férfiasság akkor elmondanád neki mi a helyzet.De a kapcsolatunkból kiindulva erre nem sok esélyt látok. És most ha ha megbocsátasz órára kell mennem.Sok sikert a tökeid megtalálásához.

Majd faképnél hagytam.

A fordulóban viszont beleütköztem Mattheo-ba.

-Te miért vagy még itt?-kérdeztem.-El fogsz késni.

-A legkevésbé sem érdekel.Amúgy is ezt egy élmény volt hallgatni.

-Figyelj,kedvellek,de ha mégegyszer kihallgatod a beszélgetéseim megátkozlak.

-Belőled ki is nézem.

-Akarsz valamit egyébként?

-Nem.Miért gondolod?

-Csak abból,hogy itt maradtál.

-Magam sem tudom.Talán szeretek a társaságodban lenni.

A következő folyosóra érve pár griffendéles jött velünk szembe.

Ahogy elsétáltak mellettünk,persze köhögésnek álcázva mindkettőnket inzultáltak.

"Pszichopaták"

Több sem kellett egyikünknek sem.

Az átkaink célt találtak.

A lánynak fenn akadt a nyelve a srácnak pedig megbilincselődtek a lábai.

Persze ők is rögtön pálcát rántottak de hiába. Elugrottunk az átkok elől így mellettünk csapódtak be.

-Be kéne zárni titeket!-üvöltötte az egyik.-Veszélyesek vagytok!