Yelena Dolohov(Harry Potter ff.)

4/13

Persze futótűzként terjedt a hír,hogy összejöttünk.

A legtöbb lány úgy nézett rám mint egy szurcsókra.

Páran megpróbáltak szabotálni vagy keresztbe tenni, de sosem jött össze.Inkább ők húzták a rövidebbet.

-Szóval lenni együtt ellenfél!-csóválta a fejét Mika.

-De neked drukkolok!-nevettem.

-Ez nem is lenni kérdés!Lenni rendes srác.Áldásom adni.

-Ez rendes,köszönöm.

Még az első próba előtt újra lemehettünk Roxmortsba.

De addig is Mordon addig kínzott,amíg végül teljesen le nem gyűrtem az Imperio átkot elsőre.

Valami furcsa volt a professzorban.

Hiába voltam ellenséges vele,úgy éreztem mint aki külön figyelmet szán nekem.

Draco-val viszont pont fordítva történt.

Megnehezítette a fiú dolgát rendesen..De csak az övét.

Már azon voltam,hogy oda menjek aztán eszembe jutott,hogy nem vagyunk jóban.

Észrevette,hogy oda akartam menni.

De nem szólt semmit amikor visszakoztam...

-Elvárom,hogy külön órán jelenjen meg nálam!-állított meg óra végén Mordon.

-Nem,köszönöm!

-Ez nem kérés volt.Beszélek majd Piton professzorral.

-Elhiszed ezt?-kérdeztem Pansyt kifelé menet.

-Nem teheti kötelezővé....Ez nem lehet...-válaszolta.

De sajnos nem lett igaza.Így ezentúl minden csütörtök este meg kellett jelenjek nála.Ezt Piton p. írta meg nekem.

Cedric tartotta bennem a lelket ahogy én is ő benne.

-Hidd el nem lesz annyira rossz.

-Cedric.Ő fogta el apámat és záratta Azkabanba...-sütöttem le a szemem.

Erre csak fogott és megölelt.Majd belepuszilt a hajamba.

Soha nem beszéltem erről senkinek.Csak Draco tudott mindent.

-Szeretlek!-mondta aztán eltolva magától a szemembe nézve.-Nem érdekel milyen a családod, hallod?

-Én is téged!De ne rólam beszéljünk!

-Olyan nagy baj lenne?Mindig csak rólam beszélünk. -mosolygott és közben az arcomat fürkészte.

-Szeretem amikor mesélsz nekem.Amikor csak mi vagyunk.

-Én is szeretném ha te mesélnél.

-Megyünk együtt Roxmortsba?-kérdeztem a témát elterelve.Nem szerettem magamról beszélni...

Cedric nem reagált semmit a téma váltásra amiért hálás voltam neki.

-Arra gondoltam inkább,hogy megmutatom a Prefektusi fürdőt.Mindenki elmegy így miénk az egész órákig.

-Engem megvettél.-öleltem meg.

Alig vártam a hétvégét.

Pansy Ben-el tartott így annyira nem bánta,hogy nem mentem velük.

-Mehetünk?-kérdezte Cedric.

Belekaroltam és elevezetett a fürdőhöz.

-Azta!-léptem be.-Ezért megéri prefektusnak lenni.