Biztos ez a valóság? (Reddie)

5.

Richie szemszöge:

Mint mindig most is a játékteremben voltam de ma kivételesen Eds nélkül, valamiért nem jött sőt még hozzánk sem pedig úgy volt, hogy nálunk alszik a coming outja után.

Épp nyerésre álltam majd megjelent mellett lihegve dadogos Bill.

-R-Rich elkapta...-kezdte el mondani nehezen.

-Ki kapott el és kit?-kérdeztem miközben sikeresen nyertem.

-Az... elkapta Bevet és Eddiet...-mondta ami teljesen lesokkolt, amikor először történt akkor csak Beverlyt kapta el!

Nem szóltam semmit csak jeleztem neki, hogy jöjjön és már futottam a biciklimhez.

-Hová mész Richie?-kérdezte a mögöttem jövő Bill.

-Kell a csapat! Kell Mike, Ben és Stan, meg kell állítani! Valjunk szét te szeded össze a fiúkat és addig haza megyek és szerzek fegyvereket!-mondtam, nem veszíthetem el megint!

Először Benhez majd Mike és végül Sten.

Miután haza értem csak a bátyámat és a nővéremet láttam.

-Mi történt öcskös, ki bántott.-kérdezte Richard, a bátyám de Rachel arcán is láttam, hogy aggódik majd megölelt.

-Eds és Bev bajban vannak, ha nem sikerül most megmentenünk őket akkor meghalnak!-mondtam sírva.

-Mi történt?-kérdezte Rachel.

-Majd ha haza érek mindent elmesélek de most csak a pisztoly és néhány kés kell...-mondtam.

-Szó nem lehet róla, mi is veled megyünk és a kocsiban mindent elmondassz Rich!-mondta a nővérem, nem akartam bele menni hisz így őket is veszélyeztetem de úgy ha jönnek nagyobb az esélye annak hogy győzünk.

-Na mesélj öcskös.-mondta Richard.

-Van egy lény, ami szinte mindig bohóc alakban van de bármi más lehet, a félelmeinket testesíti meg de csak huszonhét évente jön elő itt Derryben...-kezdtem el amit nem igazán hitték el, miért is hitték volna.

Az út maradék részében csendben mentünk a házhoz, amit megbeszéltük de szerencsére már mindenki ott volt.

-A terv a kövi, nem válunk szét, a Mike ha van nálad szög lövő arra jól vigyázol mert Henry biztos utánunk jön majd és te leszel az aki utoljára lejön a kötélen, Ben te Beverlyhez fogsz egyből menni, Bill ha látod Georget az nem igazi, ő csak Pennywise, Sten nehogy elmenj valahová máshová bármit vagy bárkit látsz mert akkor az a nő megjelenik és kishílyán meghalsz Richard, Rachel ti meg ne higgyétek el azt ha a félelmeiteket látjátok mert nem igaziak!-mondtam egyszuszra.

-Honnan tudod hogy Henry utánunk jön?-kérdezte Ben.

-Tudom és kész! Menjünk idő, idő!-siettetem a társoságot majd elkezdtem futni a kúthoz ahová a többiek is követtek és egy jó vastag, erős kötelet rögzítettem a kúthoz majd elkezdtünk szép lassan lemenni, majd mint múltkor megjelent Bowes.

-Mike!-hallom ahogy Bill aggódik Mikeért és azt ahogy Mike szenved de most is az volt, Bowers lezuhant a kifolyóba.

-Mike nehogy a kuton tölts meg újra a puskát mert akkor a szögek lépésnek!-üvöltöm fel neki.

Szerencsére most sikerült neki és Stenly sem keveredett el.

-Erre!-mondtam majd mutattam az egyik irányba és elindultunk oda ahol küzdöttünk.

-Azt a rohadt!-mondták a tesóim akik teljesen levoltak fagyva hisz nem minden nap megy le egy ember egy kúton és esik ott le egy srác majd nem úsznak fel a felszínre fejek amik már félig elrohadtak.

Mint a múltkor most is ott lebegett Bev de most Eds társoságában.

-Ez milyen beteges játek?!-akadtak ki a tesóim.

-Ez nem játék, csak egy kis Pennywise.-mondtam de én is megvoltam egy kicsit rémülve hiszen milve a múltat már így is megváltoztattam lehet így nem nyerünk vagy valamelyikük meghal!
-Szegyjük le őket!-mondtam amit Ben nagyon helyeselt.

Először és Eddiet szedtem le a tesóim segítségével a többiek meg Bevet.

-Mi történt, nem ébred fel?!-kezdte el Ben.

De mivel én már tudtam mit kell csinálni így megcsókoltam Eddiet, ez nem olyan csók volt mint máskor, ez nem szenvedéjes volt ez csak fájdalmas és reményteli.

-Richie...?-monta a nevem félve majd a nyakamba borult és sírt és csak sírt majd az én példámat követve Ben is megcsókolta Beverlyt aki szintén felkelt.

-Hol van Bill?-kérdezte Beverly, ilyenkor olyan hülye tud lenni de ezt először sem értettem hisz a napnál is világosabb hogy neki Bennel kell lennie.

Bill megint nem hallgatott rám, elment megkeresni Georget amikor már szegény kölyök már rég meghalt.

Egyből meg is találtuk, a régi játékok és gyerek ruhák másik oldalán volt, éppen Georgeval beszélt majd hirtelen agyon lőtte a szöglövővel.

Ezután bohóccá változott George szép lassan.

Mint a "valós" 1989-ben most is Pennywise elkapta Billt pedig szóltam neki.

-Bill, ez a te hibád, én megmondtam...-kezdtem el mondani, igazat megvallva régen itt először nem terveztem segíteni neki.
-Ezért most nyírhatom ki ezt a faszom bohócot!-mondtam majd egy baseball ütővel jól arcába vágtam így Bill ki tudott menekülni a karmai közül.

A harc elég hamar megvolt, senkinek nem lett nagyobb baja néhány csont törésénél és enyhe agyrászkodásnál aminek nagyon örültem.

Miután kiértunk a házból mindenki nagyot sóhajtott.

-E...elmondtam neki...-kezdte el Eds.

-Mit mondtál el kinek?-kérdeztem.

-Anyának, azt, hogy mi együtt...tudod.-mondta majd tudtam, hogy kéne egy asztma spré neki vagy lélegeszthetjük itt szegényt.

-Tessék.-mondtam majd a kezébe nyomtam egyet, egy jó régit amit még pár éve hagyott nálunk.

-Köszi...-mondta miután már rendesen kapott levegőt.
-A bohoc akkor kapott el mikor mentem hozzátok mert anyával összevesztünk...sajnálom, hogy nem mentem...-kezdte el szipogva mondani.

A nap további részében csináltunk egy szertartást, ha visszatér.

Eds meg utána át jött hozzánk.

879 szó