Az idegesítő srác

~2019.09.01~

Korán reggel van, én éppen még békésen aludnék mikor megszólal az ébresztő, nagynehezen kikapcsoltam az idegesítő hangú ébresztőt és kinyitottam a szememet.

Egyszer csak anyám ront be az ajtón -TÓTH AMIRA ELFOGSZ KÉSNI- Kiabálta -Nyugi Anya nem fogok!- nyugtattam minél gyorsabban.
-Hihetetlen vagy kislányom! Új suli első napja!- mondta egyre mérgesebben.

-Jó oké, kimennél? Szeretnék öltözni- Anyum kiment én pedig neki kezdtem öltözni. Fel vettem a kedvenc kék gatyám hozzá fehér has pólót vettem fel, mivel kicsit hűvös van ezért egy szürke pulcsit is dobtam magamra.

Elindultam lefelé a lépcsőn hogy egyek valami reggelit, de Anyum már csinált is egy kis palacsintát, és én pedig le ültem meg enni.

Anyum telefonja meg csörrent -Igen tessék??- mondta nyugodt hangon. Nem tudtam kivel beszélhet de idegesen beszélt -Rendben köszönöm hogy szolt!- le tette és feszülten rám nézett.

-Anya baj van?!- mondtam neki aggódó hangon -Kislányom elkéstél a buliból!- mondta idegesen -TESSÉK?! Az lehetetlen , hiszen még 8 óra sincsen!- mondtam idegesen. -Az lehet de ma 7:30-kor kezdődtek az órák!- mondta.

-Baszki!!- gyorsan össze szedtem a cuccom és elindultam az új sulimhoz . Mikor oda értem rohantam be a termembe hál istennek suli előtt pár héttel be jöttem körül nézni hogy tudjam mi hol van. Annyira rohantam hogy úgy estem be a terembe.

-Jó reggelt kivánok, netán elaludtunk?- kérdezte az Irodalom tanárom elég mérges hangon. -Nagyon sajnálom Tanár úr!- gyorsan le ültem a helyemre ami egy idegesítő srác mellett volt.

-Elkésünk az első napon? Jujuj valaki nagyon laza- mondja kuncogva -Poénos?!- mondtam idegesen -Aha nekem az!- mondta vigyorogva -Nekem pedig nem! És inkább figyelj az órára!- mondtam idegesen.

Az óra végeztével mindenki ment a következő órákra én is indultam volna de valaki megfogta a karom és vissza rántott. -Hova, hova késő lány?- kérdezte az idegen srác. -Órára ha ennyire tudni akarod, nem szeretnék megint késni!- mondtam.

-Na és milyen órád lesz?- kérdezte érdeklődve. -Biológia órám lesz! Elengednél?- kérdeztem mérgesen. -Azt én is taníthatok neked!- kacsintott rám. -Kösz de kihagyom- vágtam rá flegmán és ki rántottam a kezem az ő keze közül. -Hova mész?- kérdezte -Órára paraszt!- vágtam oda és ott hagytam.

Egy elég unalmas volt a napom hátra lévő része, mikor indultam volna haza utánam kiabáltak. -HÉ KÉSŐ LÁNY, HOVA MÉSZ?- hátra fordultam és láttam az irodalom óráról a srác az. -Haza úgyhogy szevasz!- fordítottam neki hátat. -Naaa haza kisérhetlek?- kérdezte. -Biztos hogy nem! Na szevasz!- el is indultam haza de sajnos utánam jött.

-Mit akarsz?!- kérdeztem mérgesen, -Én csak a neved szeretném tudni!- sóhajtottam egyet és feleltem a kérdésére -Ha ennyire tudni akarod Amira vagyok!- nyújtottam a kezemet. -Szép neved van! Én Márk vagyok!- nyújtotta ő is a kezét és megrázta az enyém.

-Na mostmár tudod a nevemet is úgyhogy békén hagyhatsz!- ott akartam hagyni de vissza rántott. -És a telefonszámod?- vont kérdőre -Minek az neked? Néztem rá hülyén. -Hát máshogyan hogyan írjak neked?- felelte.

-Nem fogom elmondani!- néztem rá mérgesen. -Naaa légyszi- mondta, sóhajtottam egyet és megszólaltam -Ha meg adom haza mehetek?- Bólintott, - Hát jó 062-5234-567 - mosolygott egyet és megszólalt

-Holnap tali késő lány!- es elment, nagynehezen haza estem és neki álltam tanulni. Mire végeztem este volt már úgyhogy lezuhanyoztam, vacsoráztam és elmentem aludni.