All I Want [Iwaizumi Hajime x Reader]

Miya Atsumu

A napok lassan teltek. Bele fáradtam a kérdésekbe és az emberekbe. Elegem van.. Szép lassan magába szippantott a magány. Ahányszor eszembe jutott arca, illata, a hangja elkapott a sírás. Kihagytam miatta a versenyt, hisz képtelen voltam azon a jégen táncolni, ahol előtte Ő versenyzett. Lelkileg a padlón voltam.

Izumi és Oikawa végig mellettem voltak, de azt a fájdalmat amit éreztem nem tudták elfelejtettni ami bennem tombolt. Felváltva töltötték nálam az éjszakákat. Rémálamim voltak, féltem egyedül lenni, mert csak az ő arcát láttam magam előtt ahányszor aludni próbáltam. Ma azt hiszem, hogy péntek van. Izumi a soros...

-Hercegnő! - nyílik  ki a szobám ajtaja, de meglepetésemre nem, Hajime hangja töri meg a szoba csendjét. Tooru hatalmas vigyorral ajkain húzza el a függönyt, majd ablakot nyitva beengedi a hűvös tavaszi levegőt. Felkapcsolja a kisvillanyt, s mosolyogva huppan mellém az ágyba. - Nyugi hamarosan a herceged is befut. Gyorsan el kellett menni valahova. Addig is mit szeretnél csinálni? - villantja meg fogait vigyorgás közben, ezzel halvány mosolyt elő idézve nálam. 

-Rendben... Szerintem ráveszem magam egy gyors zuhanyra, átvedlek valami tiszta ruhába és csinálok kaját. - bólintok halványan, mire csak nemlegesen rázza a fejét.

-Addig jó a dolog, hogy elmész fürdeni és ruhát cserélsz. Hajime már gondoskodott a vacsorádról! - pillant a telefonjára. - Nagyjából három perc és ide ér! Aztán valami csinosat magadra veszel, megcsinálom a hajad és átmegyünk hozzám! A srácok már alapoznak, hisz bulit szerveztünk miattad. - kel fel, megsimogatja a hajam és a szekrényemben kezd kutatni. - Jönnek másik iskolából is. Bokutot és Akaashit biztos ismered. Aztán ott lesz még Kuroo és Kenma. Később a Miya ikrek is beugranak Sunaval. - magyarázza miközben a ruháim a földön kötnek ki egészen addig, amíg a kezébe nem akad egy fekete spagetti pántos ruha. Elől-hátul kissé ráncolt, így ha magamra veszem mindent kiemel amit ki kell.  Épp annyira hosszú, hogy takarja a fenekem. 

-Muszáj ezt felvennem? Tele lesz a házad tini fiúkkal akik nem tudnak parancsolni a hormonjaiknak amikor isznak... - utalok egy régebbi estére amikor együtt bulizunk nálam.  Néhányan annyira beindultak, hogy az ott lévő lányokat kezdték felszedni, több-kevesebb sikerrel. Bokuto elég vicces volt, hisz még a fiúknál is bepróbálkozott annak ellenére, hogy heteroszexuális.

-Nyugi~ nem csak fiúk lesznek. - kezd el dünnyögni, elnyújtva a szavakat és lerakja az ágyra a választott darabot . - Azzal ne foglalkozz, hogy mit veszel a lábadra, hisz bent mezítláb leszünk.  - mondja kacarászva. Megforgatom a szemeim, majd a fürdő felé veszem az irányt. Nem akarok menni, de kénytelen vagyok. hisz már itt van, meg elmondása szerint a többiek már készülnek. Magamra zárom az ajtót, mintha attól tartanék, hogy rám nyit... Megszokás. Teljesen levetkőzve a zuhany alá állva elkezdtem zuhanyozni.  Halkan dúdolva lépek ki a zuhanyzóból amikor kész lettem. Egy törölközőt tekerek a derekam köré, majd a tükör elé állva elkezdem figyelni magam. Tincseim ujjaim közé véve, megkeresem az ollót és megteszem amire már napok óta készülök. Nagyjából a vállamnál össze gumizom derékig érő tincseim és határozott mozdulatokkal vágom le a hajam a gumi fölött.  Megkönnyebbült sóhaj tör ki belőlem, majd elmosolyodva bújok bele a fehérneműbe ami már itt bent volt, majd eltakarva magam megyek vissza a szobámba. - Hana-chan... Mi a faszom!? Mit tettél a gyönyörű fürtjeiddel? - lép hozzám azonnal Tooru és a vállaimnál megfogva egy kissé megráz. 

-Inkább a haja, mint a bőre... - mondja Hajime kissé elnyílt ajkakkal. Arcán halvány pír jelenik meg, s tekintetét inkább az ablak felé fordítja.  Kitessékelve a két fiút felveszem a ruhát, majd kisminkelve magam, megyek utánuk.

-Valaki segít a cipzárral? - fordítok nekik hátat, s ezzel felfedem csupasz hátam előttük. Hajime mögém lép. Tenyerét derekamra csúsztatja, majd felhúzva a cipzárt, hajamba puszil. Picit elpirulva fordulok feléjük - Mehetünk? - húzom vigyorra ajkaim. Bele lépek az egyik cipőmbe, s miután kimentünk az ajtón, bezárom. Az úttesten sietősen haladunk át. Tooru kinyitja az ajtót, majd előre engedve csap meg az enyhe izzadság szag némi alkohollal keveredve. Ismerős és ismeretlen arcokat vélek felfedezni. A zene hangosan dübörög, az adrenalin végig árad a testemben. Ahogy meghallom a kedvenc számom, lágyan ringatni kezdem magam. 

Épp az egyik menedzserrel táncoltam nevetve amikor két kezet érzek a derekam köré fonódni. Orrom megcsapja egy ismerős parfüm. Oldalra pillantok, de nem Hajime áll mögöttem. Mellkasa szorosan simul hátamnak.  Szőke tincsei kissé homlokára tapadva adnak keretet arcának. Mogyoróbarna szemei csillognak ahogy engem figyel. Határozottan fordít magával szembe, s fülemhez hajolva, jobb tenyere csupasz hátamra siklik. Forró lehelete szinte égeti a bőröm.  Ujjbegyeivel cirógatni kezd a gerincem vonalán, s lassan táncol engem ölelve. Arca helyes és ismerős. Vajon hol láthattam?

-Hogy lehetsz ennyire gyönyörű? Áruld el a neved kérlek...- morogja a fülembe. Mély hangja szinte elvarázsol, izmos karjaiba kapaszkodva tolom el magamtól. - Miya Atsumu vagyok! Mi lenne ha keresnénk egy nyugodtabb helyet a beszélgetésre? - fogja meg a kezem. A lépcső felé kezd húzni ám, nem jut messzire. Oikawa és Izumi útját állják. Hajime nem épp szép tekintettel néz rá.  Atsumu elengedi a kezem. Arcomra apró puszit nyom, a fülemhez hajol és csak annyit mond. - Még beszélünk! - suttogja mosolyogva, s elhaladva mellettem eltűnik a tömegben.