11 Fejezet .

362 19 9
                                    


Reggel a telefonom monoton hangjára ébredtem fel, de most kivételesen boldogan keltem ki az ágyból. Miután meg mostam a fogam és az arcomat, gyorsan magamra kaptam már a tegnap ki készített ruhámat, ami egy fehér baggy nadrágból és egy fekete oversize pólóból állt. A hajam csak ki fésültem és tettem bele egy fekete haj csatot, a sminkem pedig egy szempilla spirálból állt és egy kis száj fényből.miután úgy gondoltam, hogy készen vagyok, le mentem a konyhába valamit enni gyorsan.

- Hová sietsz ennyire Stella???  Kérdezte a nagymama, miközben a rántottát sütötte.

Suliba nagymama, mondtam teli szájjal.

- Jól van csak meg ne fulladj.

- Nem fogok, mondtam az utolsó falat szendvicsemet le nyelve.

- Szeretlek szia nagymama, mondtam, majd vállamra csapva a táskám,  ki rohantam az ajtón.

Lipcse utcáit járva, figyelmesen néztem a sürgő forgó embereket, akik nagy valószínűséggel munkába vagy iskolàba mennek. A bámészkodásomból egy duda szó zökkentett ki.

- Gyere szállj be kedvesem, mondta Tom mosolyogva, mire én habozás nélkül be pattantam mellé a kocsiba.

- Jó reggelt, mondta, majd arcon csókolt.

- Jó reggelt Tom, mondtam mosolyogva.

- Biztos jó ötlet együtt menni suliba???  Kérdeztem tőle.

- Nincs abban semmi, hogy együtt megyünk suliba és, amúgy sincs hozzá közük, mondta, majd meg Simogatta a kezemet.

- Nehéz lessz nem adni neked csókot, mondta, miközben le parkolt a suli előtt.

- Csak pár óráról van szó, ki bírjuk, mondtam rá mosolyogva, majd ki pattanva a kocsiból a suliba vettem az irányt.

- Mi ez a jó kedv????? Kérdezte Emma mosolyogva.

- Hát...... Tudod.....

- Ahjjj mond Már!!!  Ne húzd az időt.

- Tudod, Tommal hivatalosan is együtt vagyunk, mondtam vigyorogva.

- Ahhhh csajszi de örülök, mondta Emma a nyakamba ugorva.

- De várjunk!!!!!! Mikor beszéltetek????

- Tegnap este, át hívott magához és ott ki békültünk.

- Te voltal Tom házában???? Kérdezte vigyorogva.

-Igen, de semmi, olyan nem történt csak beszélgettünk.

- Ahaaa, mondta sunyin mosolyogva.

- Emma tényleg nem történt semmi, na hagyd abba.

- Jól van el hiszem, mondta miközben át karolta a vállamat.

A nap hamar el telt, most lessz az utolsó órám, ami matek lessz ezt vártam egész nap, egyszer, kétszer össze futottam Tommal, a folyosón, de akkor is csak egy pillanatig láthattuk egymást.

- Szia Stella, mondta Noah, miközben le ült mellém.

- Szia, mondtam flegmán.

- Sajnálom a mútkorit, bunkó voltam, nem kellett volna rá kérdeznem.

- Nem haragszom, mondtam rá mosolyogva, mire Noah magához ölelt, nem kicsit lepett meg, mivel sose voltunk, olyan jóban, de azért nem akartam bunkó lenni, ezért vissza öleltem neki.

-  Mit csináltok még itt kint??? Hallottam meg Tom hangját, mire én azonnal el távolodtam Noahtól.

- Semmit csak beszélgettünk, mondta Noah, majd be rohant a terembe.

- Miért ölelkeztél vele??? 

- Jaj Tom ő az osztály társam, nem beszélhetek  vele vagy mi????

-Nem beszélhetsz vele!!! Mondta, majd be ment a terembe, példáját követve én is be mentem, majd le ültem Emma mellé a leg utolsó pad sorban.

- Nos úgy döntöttem, hogy valaki felelni fog a tegnapi anyagból és az nem más lessz, mint Noah, mondta Tom, mire Noah szemét meg forgatva fel állt, majd oda sétált Tom mellé.

Tudom, miért csinálja ezt Tom féltékeny, de ezt akkor sem tehetné meg.

Szegény Noah ott állt és semmit sem tudott.

- Jól van ülj le 1, mondta Tom, mire Noah idegesen vissza ült a helyére.

Az óra tövàbbi  része, hamar el telt, most csengettek ki, ami annyit jelent végre mehetünk haza.

- Várj csak Stella, mondta Tom, mire én  meg álltam az ajtóban, majd hátra fordultam.

- Igen tanár úr???? , mondtam vigyorogva,mire Tom csak magához rántva gyengéden szájon csókolt.

- Tom mit csinálsz???? Bárki meg láthat minket, mondtam, miközben el löktem magamtól.

- Nyugi senki se látott meg minket, mondta, majd szorosan magához ölelt.

- Egyébként Tom szégyelld magad!!!!

- Miért is???? Mondta össze ráncolt szemöldökkel.

-Azt hiszed nem tudom, hogy féltékenységből packázol Noahval???

- Ez nem igaz!!!!  Nem én tehetek róla, hogy semmit se tudott az anyagból.

- Mindegy én mentem haza, mondtam, majd ki mentem az ajtón.

Én tényleg nem értem Tomot úgy viselkedik, mint egy gyerek, pedig felnőtt emberről van szó.

- Stella szállj be haza viszlek, mondta Tom le parkolva mellettem.

- Nem kell, haza gyaloglok.

- Ne csináld már ezt!!!!! 

- Majd ha nem úgy viselkedsz, mint egy 5 éves, akkor, majd be szállok melléd.

- Komoly képes vagy így bánni velem Noah miatt???? , mondta, majd el hajtott mellettem.

Gyors léptekkel haza siettem,majd haza érve egyből a szobámba rohantam, a táskám el hajítottam a szoba másik végébe, majd bele dőltem az ágyamba. Nem hagy nyugodni, hogy, Tommal össze vesztem már megint, folyamatosan ő jár a fejemben. Rá akartam írni, bocsánatot kérni, de aztán még se tettem meg hisz nem is én vagyok a hibás.

A tanáromba szeretve - Tom Kaulitz /Befejezett /Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ