Fényes csillagok ragyognak felettem, Felnézek, s fénylenek szememben.
Ők a távolodó Hold sarjai,
Melyek színei angyali.
Felhőtlen az ég, tiszta az mindenütt, Csak a nap nincs fent mert leült.
Leült a fellegek túlsó felébe,
Hogy álmodjon szépeket.
Hullócsillag zápora,
Mindegyik nagyon szapora.
Az életünk olyan mint egy csillag,
Ami mindig fel-fel villan.
A finom, fehér fénynyaláb az égen,
Ami Szikrázó, tüzes ég kéken.
A halk kék egyszer átvillant éles kékbe,
Mely elvesz a hamus szerű fényben.
YOU ARE READING
Csillagok a firmamentumon
PoetryCsillagos verseim, Amelyek keresik, A saját embereit, S szép lelkeit. Befejezetlen verses kötet, Hol az égbolt körbe ölel. Körülötte a csillagok, Melyek szíve ragyog. Kérlek NE lopd el a verseim! Mert ők az én reményeim. Ki írta eme verseket, Dorin...
