My refuge(félbe Hagyva)

7 rész

Arabella Árisz szemszöge

-Ezek után mi lesz köztünk George?

-Fogalmam sincs, gyönyörű nő vagy az biztos
-Nem szeretnék valami holmi dugó pajtás lenni
-Annál te több leszel
-Ahj George
-De idő kell nekünk szerintem menjünk el randizni és hasonló, például ma
-Nekem este el kell utaznom Los Angeles-be mert lesz ott egy divatbemutató
-Szólhattál volna előbb is
-Nem gondoltam hogy szólnom kell hogy hova megyek
-Inkább, ah mind1
-Inkább mi? Mondjad csak George!
-Inkább ne legyen köztünk semmi
-Lehet jobban járnánk-mondtam neki sértődötten és azzal a lendülettel felkelltem az ágyból és össze szedtem minden cokmokom és már el is hagytam a hotelt szobát, de még a hotelt is. Azt hittem hogy a nap nagy részét együtt töltjük Georgegal, de így inkább elmegyek a korábbi repülővel. Már kinn voltam az utcán hogy fogjak egy taxit, amikor le lassított előttem egy sötét kék mclaren. Majd meg láttam Landot és Carlost
-Hova mész?
-A reptérre
-Akkor pattanj be, mi is oda megyünk
-Köszönöm srácok
-Amúgy hogy hogy egyedül?
-Charlessal szakítottam, tegnap lefeküdtem Georgegal és ma össze vesztünk.
-Akkor fel teszek egy komoly kérdést-szólalt meg Lando hosszas csend után
-Jajj, és még pedig mi lenne az?
-Charlesnak nagyobb vagy Georgenak ?
-Hogy lehetsz ilyen hülye Lando?
-Igazából Charlesnak hosszabb,George pedig vastagabb
-Akkor egyik se tökéletes, próbáld ki az enyémet
-Köszi az árajánlatot Lando de nem élek vele
-És te Carlos?
-Gondolkodás nélkül lefekszem veled Lando
-Ara légyszíves csukd be a szemed
-Csak ti hívtok Arának
-Nekünk szabad, másnak nem
-Majd ki adom parancsba
-Ideje lesz -mondta Carlos nevetve majd bekapcsoltak valami idétlen zenét és hangosan neki álltak énekelni. Úgy éreztem magam mintha bolondok közt lennék, bár ki tudja lehet ott is vagyok.

Az út nagyon hosszúnak tűnt, Landoék közt. Határozattan ki merem jelenteni hogy ők ketten nem normálisak! Út közben ki derült hogy ők is ugyan oda utaznak ahova én, és pontosan egymás mellé szól a jegyünk is. Tuti öngyilkos leszek. Felszálltunk és kértem magamnak valami harapnivalót mert már egy ideje nem ettem és a hasam ezt hangosan jelezte felém. A két fiú valami filmet néztek együtt amit még nem láttak, engem viszont hamar elnyomott az álom..

George Russell szemszöge

Bella reggel szinte ki futott a szobámból az összes cuccával, én se gondoltam végig hogy mit mondjak de egyszerűen annyira felment bennem a pumpa hogy nem gondolkodtam. Annyira korán volt még hogy vissza aludtam de sokáig nem tudtam hisz valaki megint  haragudni kezdett az ajtómra. Álmosan és kócosan lépkedtem az ajtó felé mire az a valaki rá jött hogy nyitva van az ajtó hogy olyan sebességgel nyitotta ki az ajtót hogy orrba vágott és vérezni kezdett az orrom. Hát ez az idegen Charles volt, ami nem jelentet jót hogy most itt van.
-Sajnálom, talán még se.  Tegnap este itt volt nálad. Hazudtál nekem, a legjobb barátodnak csak azért hogy őt védd
-Te nem ezt tetted volna ha a volt barátnőm befutna hozzád
-De lehetséges
-Én is pontosan ugyan így rád törtem volna
-Tudod hol van?
-Fogalmam sincs,reggel villám sebességgel hagyta el a szobát
-Engem letiltott mindenhol
-Egyre jobb
-Mi van ha elrabolták?!
-Charles nyugi! Amennyit tud beszélni vissza hoznák 2 nap alatt
-Lehetséges hogy igazad van
-Nekem mindig
-Légy őszinte George, lefeküdtetek?
-Charles...
-Őszintén
-Le
-Hallottam ahogy a neved kiabálja,pont alattad vagyok
-Sajnálom
-Sajnálhatod is-mondta Charles idegesen majd nekem ugrott,  ott ütött ahol tudott.  Haragudott rám, teljesen jogosan. De Bellát is és engem is elragadott a hév. Charles a fájdalmát most rajtam tölti ki, szerintem az orromat is eltörte már.  Sokszor vissza ütöttem de nem mindig jártam sikerrel. Mire látta hogy teljesen feladtam hisz már az egész arcom vérzett és fájt mindenem egyszerűen leszállt rólam és mellém feküdt a földre
-Annyira nem ellenkeztél
-Megérdemeltem,  meg fáradt vagyok. Energiám se volt arra hogy védekezzek .
-Keressük meg
-Biztos jó ötlet ez Charles?
-Biztos ,legalábbis remélem.

Charles Leclerc szemszöge

Mikor vissza értem a hotelbe Bella összes cucca eltűnt, így rögtön mentem Georgehoz hisz éreztem hogy ott lesz. Hazudtam neki hogy már mindenhol kerestem kivéve nála, ő volt az első akinél kerestem. Több órán át kerestem és hivogattam de sikertelenül. Egész éjjel hallgattam ahogy valaki George nevét sikítva, először nem nagyon foglalkoztam a hanggal de volt egy nyögés ami Bellára emlékeztetett így hallgattozni kezdtem jobban. Aztán felismertem a hangját. Borzasztó rossz érzés volt hallgatni hogy a volt menyasszonyom más nevét kiabálja,  az enyémet sose kiabálta így.

A reggeli tervem az volt hogy rájuk török és elhordom őket mindennek, elmondom mennyire fáj ez nekem. Bár tudom hogy ez már nem számít megcsalásnak de még is ugyan akkora fájdalmat érzek mintha megcsalna. De hát én voltam az ezt tette. Kicsit később mentem fel hozzájuk mint terveztem de hát elaludtam. Először nem tudtam benyitni így hatalmas erővel neki álltam ütögetni az ajtót. Szerintem 10 percen át kopogtam mire meghallottam hogy valaki csiga tempóba közeledik az ajtó felé. Addig ütöttem az ajtót ameddig megnem adta magát az ajtót így be tudtam menni. De olyan erővel nyitottam ki az ajtót hogy valakit megütöttem, de hát ez a valaki George volt. Először azt hittem Bellát vágtam orrba de legnagyobb örömömre nem ő volt. Hatalmasat csalódtam Georgeba hisz a legjobb barátom és képes volt lefeküdni úgy vele hogy előtte bementem hozzá hogy megkeressem életem szerelmét. Mikor orrba csaptam Georgeot rá egy perce megszolaltam.
-Sajnálom, talán még se.  Tegnap este itt volt nálad. Hazudtál nekem, a legjobb barátodnak csak azért hogy őt védd
-Te nem ezt tetted volna ha a volt barátnőm befutna hozzád
-De lehetséges-mondtam halkan
-Én is pontosan ugyan így rád törtem volna
-Tudod hol van?
-Fogalmam sincs,reggel villám sebességgel hagyta el a szobát
-Engem letiltott mindenhol-mondtam neki de a hangomba lehetet hallani a csalódtságot
-Egyre jobb
-Mi van ha elrabolták?!-akadtam ki
-Charles nyugi! Amennyit tud beszélni vissza hoznák 2 nap alatt
-Lehetséges hogy igazad van
-Nekem mindig
-Légy őszinte George, lefeküdtetek?
-Charles...
-Őszintén
-Le
-Hallottam ahogy a neved kiabálja,pont alattad vagyok
-Sajnálom
-Sajnálhatod is-mondtam neki idegesen majd neki ugrottam,  ott ütöttem ahol értem. Haragudott rá,tudta hogy alatta van a szobám tudta hogy hallom. Minden fájdalmomat most rajta töltöttem ki, lehetséges hogy az orrát is eltörtem már.  Próbált vissza ütötni de nem minden találat volt sikeresm. Láttam hogy teljesen feladtam
hisz már az egész arca vérzett és fájt mindene egyszerűen leszálltam róla  és mellé feküdt a földre
-Annyira nem ellenkeztél-mondtam neki pár perc néma csend után
-Megérdemeltem,  meg fáradt vagyok. Energiám se volt arra hogy védekezzek .
-Keressük meg-mondtam neki, de közben volt egy tervem is..
-Biztos jó ötlet ez Charles?
-Biztos ,legalábbis remélem.....

Folytatjuk

Sziasztok bambinik, hogy vagytok? Sajnálom hogy nincs annyira rész de nehezen halladok és most rengeteg a tanulni valóm szünet előtt. De a téli szünetbe ígérem több részt fogok ki rakni. Mit gondoltok milyen lett ? Mi lesz Charles terve. Puszi mindenkinek 😘🌻❤️