Ezt egyelőre nem kérésre, de remélem nem sokára fogtok írni.🫰
__________________________................................................................Én mind addig még halvány lila gőzöm sem volt arról, hogy mik és milyenek a démonok boldog, nyugodt és átlagos életet éltem. De ez 19 éves koromra megváltozott.
Meg a 16 éves húgommal éltem. Egy nagyon meleg nyári este volt. Én kimentem a konyhámba megmosni az arcom, hiszen melegem volt.
Ekkor a hátam mögül halk lépéseket és szuszogást hallottam. Megfordultam de nem nagyon láttam semmit.
Vissza akartam menni a szobába de mire a szoba küszöbére értem nagy sikoly fogadott.
A húgom félholtan találtam és egy nagy lény emelkedett felette.Szemeim könnybe lábadtak félholt húgom láttán.
Levegő vételem egyre szaporábbá vált a lényt látva.Teljes erőmből a konyha felé rohantam, hogy késhez jussak. A démon ugyan ilyen gyorsassággal utánam indult. A késsel hadonászva próbáltam minél nagyobb sérülést okozni a démonnak.
5 másodpercbe se telt mikor a démon feje padlót ért. A késemet nézegetve kerestem rajta a démon vérét. Nagy meglepetésemre a kés tiszta volt.
"Gondolhattam volna, hogy nem én voltam!,, motyogtam magamban.A démont néztem egy darabig majd megmentőmre se bagózva rohantam a húgomhoz.
Testvéremet ölembe véve kerestem az életre utaló jeleket.
- LÉLEGEZ!!!-ordítottam majd könnyeimet kieresztve borultam mellkasára.Éreztem hogy valaki figyel. Hátra fordultam. Kisírt szemekkel neztem végig az illetőn.
Fekete haja összevolt fogva.
Éjsötét szemei rám és a húgomra meredtek?
Arca érzelmet nem mutatott mégis kedvesnek tűnt.-Ki vagy?-törtem meg végül én a csendet.
-A nevem Tomioka Giyuu.-mondta ugyan azzal a fapofával.😐
-Az én nevem (Teljes neved).Egy darabig még nézett, majd közelebb jött és letérdelt mellém.
-Részvétem.-mondta, majd a kezét a vállamra rakta.
-Gyere! Nem maradhatsz itt egyedül!-mondta. Lassan felsegített a földről.Egy évvel később:
-Tomioka-sensei
-Mit szeretnél?-Ha hamarabb elengedne az edzésről.
-Nem. Miért?
-Háááát... tudod... ööömmm... Aoi-channal szeretnénk elmeni sétálni.
-Előbb az edzés aztán a szórakozás.
-Nemáááár!
-Jó, de holnap velem jössz sétálni!
-...Mi?! ... Jaaaaaaa oké jó vicc.
-😑
-😁
-😑
-😄
-😑
-😃
-😑
-😀
-😑
-😐
-😑
-Ez nem vicc. Igaz?
-Igaz-Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa. Már értem! :) Ez az edzésekkel kapcsolatos. Rendben.
~~~~~~~~<~~~<~<~~~~~~~~~~~~
Nincs több ihlet, de ennek 10000000000000% hogy lessz fojtatása na pusz pusz 🫶