𝙎𝙖𝙟á𝙩 𝙠𝙞𝙩𝙖𝙡á𝙡𝙩 𝙩ö𝙧𝙩é𝙣𝙚𝙩𝙚𝙞𝙢

Athena története

változatban Athéné először Zeuszban születik, majd a homlokán keresztül szökik ki testéből. Athén alapító mítoszában Athéné legyőzte Poszeidónt a város pártfogásáért folyó versenyben az első olajfa létrehozásával. Athéné Parthenoszként , „Athéné, Szűzként” ismerték , de az egyik archaikus attikai mítoszban Héphaisztosz isten megpróbálta megerőszakolni, de nem sikerült neki, így Gaia megszülte Erichthoniust , egy fontos athéni alapító hőst. Athéné a hősi törekvések védőistennője volt; azt hitték , hogy segített a hősöknek Perszeusznak , Héraklésznek , Bellerophonnak és Jasonnak . Aphrodité és Héra mellett Athéné egyike volt annak a három istennőnek , akik viszálya a trójai háború kezdetét eredményezte .

Aktív szerepet játszik az Iliászban , amelyben segíti az akhájokat , az Odüsszeiában pedig Odüsszeusz isteni tanácsadója . A római költő , Ovidius későbbi írásai szerint Athéné a halandó Arachnéval versenyzett egy szövőversenyen, majd Arachnét az első pókká változtatta; Ovidius azt is leírja, hogyan változtatta Athéné Medúza papnőjét és az utóbbi nővéreit, Stheno- t és Euryale-t Gorgonokká , miután szemtanúja volt, ahogy a fiatal nőt Poszeidón megerőszakolta az istennő templomában. A reneszánsz óta Athéné a bölcsesség, a művészetek és a klasszikus tanulás nemzetközi szimbólumává vált . A nyugati művészek és allegoristák gyakran használták Athénét a szabadság és a demokrácia szimbólumaként .

többek között Zeusz hűtlensége Lédához , Európához és Danaéhoz . [193] Az istenek halandókkal szemben tanúsított igazságtalan és hiteltelen magatartását képviselte. [194] Athena elismerte, hogy Arachne munkája hibátlan volt, [192] [191] [193] de felháborodott Arachne sértő témaválasztásán, amely az istenségek hibáit és vétkeit mutatta be. [192] [191] [193] Végül Athéné, elveszítve önuralmát, megsemmisítette Arachne kárpitját és szövőszékét, és siklójával lecsapott rá. [192] [191] [193] Athéne ezután négyszer ütött Arachne arcán botjával. [192] [191] [193] Arachne kétségbeesetten felakasztotta magát, [192] [191] [193] de Athéné megsajnálta, és pók formájában hozta vissza a halálból. [192] [191] [193]

Egy ritkább változatban, a Nicander nevű meg nem nevezett iskolás iskolájában él túl , akinek művei nagy hatással voltak Ovidiusra, Arachne helyett Attikában helyezték el, és van egy Phalanx nevű testvére . Athéné megtanította Arachnét a szövés művészetére, Phalanxot pedig a háború művészetére, de amikor testvérpár együtt feküdt az ágyban, Athena annyira undorodni kezdett tőlük, hogy mindkettőjüket pókokká változtatta, olyan állatokká, amelyek örökre arra lettek ítélve, hogy saját kölykeik megegyék. [195]

trójai háború
Főcikk: Párizsi ítélet

Az ókori görög mozaik Antiochiából az i.sz. második századból származik, és a párizsi ítéletet ábrázolja
A párizsi ítélet mítoszát röviden megemlíti az Iliász [196] , de részletesen le van írva a Cypriának , az epikus ciklus elveszett költeményének egy megtestesítőjében , [197] amely feljegyzi, hogy az összes isten és istennő is. mivel Peleusz és Thétisz ( Achilles esetleges szülei ) házasságába különféle halandókat hívtak meg . [196] Csak Erist , a viszály istennőjét nem hívták meg. [197] Ezen bosszankodott, ezért egy καλλίστῃ (kallistēi, "a legszebbnek") feliratú aranyalmával érkezett, amelyet az istennők közé dobott. [198] Aphrodité, Héra és Athéné mind azt vallották maguknak, hogy ők a legtisztességesebbek, és így az alma jogos tulajdonosa. [198] [135]

Az istennők úgy döntöttek, hogy Zeusz elé helyezik az ügyet, aki nem akart az egyik istennőnek kedvezni, Párizs, egy trójai herceg kezébe adta a választást . [198] [135] Miután megfürödtek az Ida-hegy forrásában, ahol Trója volt, az istennők megjelentek Párizs előtt a döntéséért. [198] A Párizsi Ítélet fennmaradt ókori ábrázolásain Aphroditét csak alkalmanként ábrázolják meztelenül, Athénét és Hérát pedig mindig teljesen felöltözve. [199] A reneszánsz óta azonban a nyugati festmények jellemzően mindhárom istennőt teljesen meztelenül ábrázolják. [199]

Mindhárom istennő ideálisan szép volt, Párizs pedig nem tudott dönteni közöttük, ezért kenőpénzhez folyamodtak. [198] Héra megpróbálta megvesztegetni Párizst egész Ázsia és Európa feletti hatalommal , [198] [135] Athéne pedig hírnevet és dicsőséget ajánlott fel a csatában, [198] [135] de Aphrodité megígérte Parisnak, hogy ha őt választja tisztnek. a legszépebb, engedné, hogy feleségül vegye a föld legszebb nőjét. [200] [135] Ez a nő Heléna volt , aki már feleségül vette Menelaosz spártai királyt . [200] Paris kiválasztotta Aphroditét, és almával tüntette ki. [200] [135] A másik két istennő feldühödött, és ennek egyenes következményeként a görögök oldalára állt a trójai háborúban . [200] [135]

Athéné szobor az Antalyai Múzeumban.
Az Iliász V–VI. könyvében Athéné a hős Diomédészt segíti , aki Akhilleusz hiányában a legeredményesebb görög harcosnak bizonyul. [201] [146] A Kr.e. hatodik század eleji művészeti ábrázolások közül több is látható Athénét és Diomédészt, [201] köztük egy Kr.e. hatodik század eleji pajzsszalagot, amely Athénét és egy szekéren lovagló azonosítatlan harcost ábrázol, valamint egy harcost ábrázoló vázafestményt. szekérrel Athénével szemben, és egy feliratos agyagtáblával, amelyen Diomédész és Athéné szekéren lovagolnak. [201] Az Iliász számos részlete megemlíti Athénét is, aki korábban Diomédész apjának, Tydeusnak volt a patrónusa . [202] [203] Amikor a trójai nők elmennek Athéné templomába az Akropoliszon, hogy védelmet kérjenek tőle Diomédésztől, Athena figyelmen kívül hagyja őket. [62]

Az Iliász XXII. könyvében , miközben Akhilleusz Hektort kergeti Trója falai körül, Athéné megjelenik Hektornak bátyjának, Deiphobusnak álcázva [204] , és ráveszi, hogy tartsa ki a helyét, hogy együtt harcolhassanak Akhilleusszal. [204] Ezután Hektór Akhilleusz felé dobja a lándzsáját, és elhibázza, arra számítva, hogy Deiphobus ad neki egy másikat, [205] de Athéné helyette eltűnik, így Hektor egyedül, lándzsája nélkül néz szembe Akhilleusszal. [205] Szophoklész Ajax című tragédiájában megbünteti Odüsszeusz riválisát , Nagy Ajaxot , amitől az őrületbe kergeti, és lemészárolja az akhájok marháját, azt gondolva, hogy magát az akhájokat mészárolja le. [206] Még azután is, hogy maga Odüsszeusz sajnálatát fejezte ki Ajax iránt, [207] Athéné kijelenti: "Nevetni ellenségeiden - mi lehet ennél édesebb nevetés?" (78–9. sor). [207] Ajax később öngyilkosságot követ el a megaláztatása következtében.