jó az elég erős túlzás, hogy féltékeny lennék szimplán nem érzem igazságosnak ami velem történt.
jaehyun és én pisis korunk óta elválaszhatatlanok vagyunk. az én anyám és az övé szoros barátságban álltak emiatt szinte nem is lehetett volna ez másképpen. bölcsis, óvodás majd sulis társak is együtt voltunk aztán jelenleg együtt is lakunk eunwoo társaságában aki gimnázium alatt csatlakozott hozzánk mingyuval viszont ő a barátnőjével él és a legszomorúbb az egészben, hogy hamarosan jaehyun is elfog költözni.
a barátja miatt.
örülnék is neki sőt panaszkodnom se jogos hiszen nem is maradok egyedül de egyszerűen nem tudok mást tenni hiszen amióta együtt vannak más se létezik számára csak park jimin.
...és jimin így, jimin úgy..
viszont látszólag csak engem zavar ez az egész. bár nem meglepő, mingyu és eunwoo alig pár éve ismerték meg őt míg nekem jaehyun az egész életembe részt vett. nehezen viselem, hogy most ennyire nehezen szakít időt bármire is. nem csak rám, az egész baráti körre.
valahogy így állunk jelenleg.
— újabb hús rendelés? — kérdezte mingyu miután eltolta maga elől az üres tányért.
— ja, jöhet. — felelte eunwoo
én bekapva mégegy falatot emeltem rájuk a tekintetem és kezemben az evőpálcákkal kezdtem bele.
— mi lenne ha leugranánk hétvégen valahova?
a két srác hümmögve megvonta a vállát.
— miért is ne? a vizsgáimat eltolták egy héttel, a fizum is most jött meg, nem látom akadályát
eunwoora néztem.
— simán. — vont vállat miközben a sütőn lévő húsokat igazgatta.
— jaehyun? eljön szerintetek?
— passz.. ha igen arra számíts, hogy hozni fogja jimint is.
felhorkantottam.
— még mit nem! ő nem a társaság a tagja, elfogadtuk de nem vesszük be. — forgattam a szemem.
mingyu nagyot sóhajtott.
— jeongguk, hányszor tartott velünk a barátnőm is?
— de az más..
— mégis miben?
— mindenben! hogy nem róla szól minden és legalább nem próbál meg elvenni tőlünk plusz tekintettel van arra, hogy van saját életed is. — vágtam le az evőeszközöket és könyököltem fel
— friss kapcsolatuk van persze, hogy most minden csak kettőjükről szól. mingyuék is hasonlóan viselkedtek az elején. — szólalt fel eunwoo.
hát természetesen majd elviselem, hogy előttem egyelengnek amikor én bebaszni és jól érezni akarom magam.
— jó akkor a meghívás mindkettőjüknek szól, hogy ne én legyek megint a szar. — vágtam rá és inkább enni kezdtem.
minek hoztam fel egyáltalán az egészet?
______________
NAGYONNNN sok ideje akartam megírni ezt a könyvet szóval remélem tetszeni fog nektek :(
igyekszem nem elfelejteni és több rész előre kidolgozni, hogy folyamatosan posztolni tudjak.
<3
