| Kéz a Kézben |

Második Rész ✨

Na sziasztok! ^^✨

Gondoltam Valentin nap miatt írnom Kell egy ilyen kis rész!! 😻

Addigra is jó olvasást! <3

~ Chuuya szemszöge ~

Egy viszonylag unalmas munka nap után megyek haza munkahelyemről, pontosabban mennék...

De drága jó főnököm meg állít.

A vállamra téve lágyan jobb kezét, mosolyogva kérdez;

- Chuuya-kun! Ha kérdezhetem, te kivel fogod tölteni a holnapi Valentin napot?

Na bazdmeg.
Kurvára megfeledkeztem erről!!

- Hát... Szerintem senkivel. - válaszoltam röviden.

- Max egy üveg vörös borral a Lupinba.- gondoltam magamban.

-És maga? - kérdeztem vissza hírtelen. Nem tudom... Ez a kérdés csak úgy jött. ->-

Erre a főnököm meglepődve nézett felém.

De pár mp ( Író : Másodperc 😅👌🏻) után jött a válasz.

- Hm... - mosolyodott el újra. - Senkivel.

Na jó mondjuk ez kicsit se meglepő.

...

Mindegy inkább ne fojjunk bele. . _. 👍

~ Timeskip ~

Már haza felé megyek egy jó sötét de egész szép utcán.

Egyszer csak mikor csak úgy fél nézek az körülöttem lévő épületkre valamin.... Pontosabban valakin, meg akad a szemem.

Egy magas, körülbelül térdhajlatig érő kabátos alakot látok meg.
Ha jobban rá hunyorítok akkor kötszereit éppen a szél azokat fújta kabátjával eggyüt.

- A jó kurva életbe, Dazai!! - mondtam ki hirtelen jött gondolataim majd amilyen gyorsan csak lehetett fel futottam az emeletes ház tetejére.

Könnyen meg ismertem ezt a öngyilkosság mániás hülyét.

Na de ahogy fel értem az épület tetejére, csak annyit láttam hogy ténylegesen Dazai Osamu áll ott a épület tetején.

Már könnybe lábadt szemmel ordítottam nevét a kötszeresnek...

- DAZAI, A ROHADÁS VEGYEN ELŐ!!! - ordítottam rá, már épp hogy nem sírva.

Majd oda szaladtam hozzá.
S, csuklóját megfogva vetettem magamra a figyelmét.

~ Dazai szemszöge ~

Mikor meg halottam Chuuya hangját...
S, hogy oly hírtelen hogy még érintettet... Azt hittem nem is a valóságba vagyok.

Mikor valószínűleg Chuu már sírva ordította a nevem, pupilláim nagyra tágultak és egyből el tünt a halál vágya...

~ Vissza váltás Chuuya szemszögére ~

- KURVA JÓ ANYÁD DAZAI!! - kiáltottam rá... Mire már ki adtam magamból a kiabálás vele együtt nem bírtam tartani két szemembe a felgyülemlett sós könnycseppeket s, útjukra engedtem.

Majd a kötszer pazarlót azzal a mozdulattal magam felé fordítva meg öleltem.

Még vagy jó 6 percig csak élveztük egymás "szerető" ölelését.

Le számítva azt hogy Dazai mit tett akkoriban..
Még így is csak őt ölelem.
Nem foglalkoztatott ebbe a néhány pillanatba hogy kit ölelek a nagy könnyek közepette.

De egyébként is... Ki a faszomat érdekli?!??

...

Most csak az a lényeg hogy még az élők közt tudhatom..

Már otthon vagyunk...

Mármint az én otthonomban..

Igazat meg vallva én már nagyon fáradt vagyok úgyhogy épp hogy le nem ragadó szemekkel ülök a kanapén.

Majd csak annyit realizálok hogy Dazai engem lassan magához ölelve félig ameddig ül velem együtt a kanapén.

Kicsit később az ölébe feküdve találom magam.

- Chuu... Miért mentettél meg..? - kérdezte halkabban Dazai.

- Mi az hogy "miért"..? - néztem fel lassan felé.

- Te vagy az egyetlen ember az életembe aki még maradt..
Téged kivéve mindenkim elment...
Te vagy az az ember aki miatt nem estem össze..

Vagy tán nem emlékszel?
Még régen mi voltunk a " rettetlehetetlen duó".. akitől mindenki és minden félt.

De legbelül még mindig gyerekek voltunk... Túl hamar és gyorsan nőttünk fel.

Semmi segítséggel vagy szeretettel....

Egyikőnknek se volt senkije.

Csak mi ketten voltunk egymásnak...

Senki más csak én és te.

...

És ha téged is el veszítenek akkor nekem annyi....

Valószínűleg soha nem fogom megtudni miért de biztos jó okod volt rá hogy ki léptél a Maffiából.

De mint látod nem haragszom.. - magyaráztam el tömören.

Ezek után Dazainak kellet néhány másodperc hogy felfogja mit is mondtam.

- K-k-komolyan Chuu...?
Ennyire sokat számítok neked..?

Majd erre csak mosolyogva bólintottam.

- K-köszönöm..! - majd feljebb ülve erősen magához ölelt amit jól esően viszonoztam.

Író : Na! Itt a vége ennek a kis résznek!
Remélem azért jobb lett ez mint az előző! (':

Addigra is ki tarást a kövi részig! <3

Baiii~!