Vétkes Vágyak

3.rész

|| ɢᴡᴇɴᴅᴏʟɪɴᴇ ||

Annyira jó volt, hogy reggel végre nem késésben indultunk el a suliba, mert nem kellett várni a nővérem és Zidon érkezésére. Nem is tudom, hogy mikor indult utoljára ilyen nyugisan a reggelem, mert még arra is volt időm, hogy egy kis sminket magamra tegyek. Alapjáraton nem mázolom ki az arcom, de néhanapján megengedek magamnak egy kis rúzst és szempillaspirált. Stacy ígéretéhez híven elvitt a suliba és értem is jött, méghozzá egyedül. Kicsit kételkedtem abban, hogy ezentúl nem lesznek sülve-főve együtt Zidonnal, de ezek szerint mégiscsak komolyan gondolta a tegnap este mondottakat. Nem tudom, hogy ennek örülnöm kellene vagy sem, mert ha a nővérem kevesebbet találkozik a fekete hajúval, akkor sajnos én is.

~II~

Szerencsére rövidített óráim voltak, mert a tanároknak valamilyen értekezletük lesz, így hamarabb végeztem. Anya ki is használta az alkalmat és el is küldött minket bevásárolni, hogy mire apa este hazaér, finom vacsorával várhassuk. Szokásunkhoz híven a kapott bevásárlólista mellett vettünk egyéb édességeket és nassolnivalókat is, mert hát ugye azok nélkül nem élet az élet.

Egy hatalmas vigyorral az arcomon ültem be a nővérem kocsijának anyósülésére, kezemben egy csomag sültgesztenyével. Sikerült kikönyörögjem, hogy vegyen nekem, mert rettenetesen imádom és akárhányszor látok az utcán egy árust, muszáj vegyek. Stacy utálja amúgy és már a szagától is rosszul van, de miután elkezdtem neki hisztizni, hogy milyen rossz nővér, amiért chipseket és egyéb egészségtelen ételt vesz, de az egészséges ételt nem, extra mennyiséget kért nekem. Szerintem abban reménykedett, hogy így egészen hazáig csendben leszek, de túlságosan fel voltam pörögve a gesztenyéktől, ezért be nem állt a szám.

- Néha teljesen megértem, hogy Zidon miért tart idegesítőnek - sóhajtott fel a nővérem, amikor éppen arról kezdtem mesélni neki, hogy Chris Hemsworth új filmjében benne lesz az egyik kedvenc színésznőm.

- Na, most miért mondod ezt? - biggyesztettem le az ajkaimat, viszont mielőtt még válaszolhatott volna, csörögni kezdett a telefonja.

- Ki az? - kérdezte tőlem, amikor meglestem, hogy mégis ki keresi, mert először azt hittem, hogy anya.

- Zidon. - mondtam, majd kezembe vettem a telefonját, hiszen sosem telefonál vezetés közben, ezért tudtam, hogy nekem kell majd a nővérem csávójával beszélni. Remek.

- Kérdezd meg, hogy mit akar - adta a parancsot, mire bólintottam egyet és fülemhez emeltem a készüléket.

- Szia, Stacy most nem ér rá, mert vezet. Mit
akarsz? - vettem fel a lehető legkedvesebben a telefont.

- És te bemértél ülni mellé? - nevette el magát, mire a mellettem ülőre pillantottam, aki kérdőn nézett rám, amikor elmosolyodtam Zidon szokásos kedvességén. - Merész vagy, kislány. Amúgy csak azt akartam, hogy este át jön-e, mert unatkozom és nincs jobb dolgom.

- Nem úgy beszéltétek meg, hogy nem találkoztok ezentúl mindennap?

- De, de az nem jelenti azt, hogy nem jöhet át
ma este - válaszolta, mire megforgattam a szemeimet.

- Este átmész Zidonhoz? - kérdeztem a nővéremtől és úgy voltam vele, hogyha igent mond, akkor menet közben szállok ki a kocsiból, ugyanis megígérte, hogy ma együtt vacsorázunk, utána pedig filmezünk.