Régóta gondolkozom egy hasonló dolgon, mint az előző drágaságom. Bár van benne olyan rész, amit már szégyenlek, de nem fogom letörülni, bármennyire is kínos nem, mert egyszer az is én voltam és ennek a "naplónak" szerintem ez is kicsit a lényege, hogy megismerjük és elfogadjuk így ahogy vagyunk magunkat és drága embertársainkat. Meg persze egy kicsit meg is fulladjunk ebben a folyamatban. Akár milyen nehéz most szembe kell állni, mert ahogy néhányan mondják az élet akár milyen szar mi kell széppé tegyük.
Az ötletet egy könyvből merítettem, ehhez az újabb alkotáshoz, Linn Skåber: A szívem egy bezárt bodé című remekművéből, amelyek igazán megható, valóságos és igaz monológokat tartalmaz. Én egy számomra nagyon kedves tanáromtól tanártól kaptam ajándékba és mindenkinek nagy-nagy szeretettel ajánlom.
Ilyen és ehhez hasonló finomságokat lehet majd itt olvasgatni persze csak annak akit érdekel.
YOU ARE READING
Tiszta lap
PoetryFolytatás a Ha az élet igazságos lenne... költeménynek. Új szemmel , új világgal és új problémákkal mélyebbről megközelítve.
