Tetszik a mosolyod! | Manuel | ff

1. rész-váratlan vendég

Csak 1 hete vagyok 18 éves mégis a szüleim már ki akarnak tenni a lakásból. Mondjuk annyira én sem szeretek itt lakni de nincs pénzem még egy albérletre se. Úgy döntöttem, hogy felhívom a bátyám, hogy egy időre lakjak nála, amúgy is rég láttam.

📞Szia Bruno📞

📞ó szia hugi, mit szeretnél?📞

📞Hááát...baj lenne ha egy ideig nálad laknék? Anyáék nagyon kiakarnak rakni📞

📞Dehogy lenne baj, gyere csak. Amúgy is rég láttalak. Csak...📞

📞 Igen? Mi a baj?📞

📞Nem egyedül lakom📞

📞Oh, hát az nem jó, nem akarlak zavarni 📞

📞 Nem, nem, gyere csak. Majd meg lesztek valahogy 📞

📞Hát jó de annyira nem akartam megismerni a barátaid. Na de akkor holnap megyek olyan 14:00 körül📞

📞Oké! Szia húgi!📞

📞Szia Brunyesz!📞

El is kezdtem pakolni, mert nincs olyan sok időm. Estére készen is lettem szóval már csak lezuhanyoztam és mentem is aludni.

Reggel 8:00-kor keltem és csináltam magamnak egy kávét és valami reggelit. Ezután már el is kezdtem készülődni. Nem lesz könnyű innen felköltözni a nagy Pestre de valahogy menni fog.

Készen is lettem és indultam a vonatállomásra. Hamar odaértem Brunóhoz és már kopogtam is. Bruno nyitott ajtót

-Szia Lara!-öleltük meg egymást- Szia bátyó!

-Gyere csak beljebb, a többiek a nappaliba vannak.-bementetek a nappaliba ahol 2 fiú ült és fifázott-Sziasztok, Pető Lara vagyok!

-Szia, én Gödöllei Emánuel-hadarta el gyorsan és közben játszott

-Én Tóth László vagy Spacc-mondta méggyorsabban.

-Na gyere húgi, add a cuccod és megmutatom a szobád.-Oké, köszi-ezzel mentetek is- Egy pici baj van ezzel-Mi?-Hát közös a fűrdőd meg a terasz Manuval-Ahj, jó valahogy csak túlélem ezzel a tökfejjel-Azért tud kedves is lenni néha-nevetett

Bementem a szobába és elkezdtem kipakolni, amire kész lettem már 19:00 volt, lementem a nappaliba megnézni, hogy a többiek mit csinálnak- Sziasztok!-köszöntem

-Szia-köszönt halkan a két fiú, mert Bruno nem volt ott

-Na és meddig maradsz?-kérdezte Laci-Ennyire azt akarjátok, hogy menjek?-kérdeztem megsértődve pedig tudtam, hogy nem így érti

-Nem dehogy is kislány-szólalt meg Manu-Nem vagyok kislány-De az vagy!-Nem vagyok!- A veszekedést Bruno zavarta meg

-Sziasztok srácok!-ült le közénk-Laci holnap nekünk menni kell stúdiózni, ugye meg lesztek  Manuval?

-Persze-vágtam rá az egyszerű választ

Ezután mindenki elment aludni és hamar el is telt az idő, Brunoék már el is mentek, én meg a szobámban voltam és Manu kopogott, tudtam, hogy ő mivel csak ő volt itthon-Jöhetsz!

-Szia, csak megszerettem volna kérdezni, hogy nem néznél velem filmet?

-Muszály?-kérdeztem unottan

-Hát jó lenne-mosolygott

-Ahj, jó megyek-lementünk megnézni a filmet ami egy horror film volt és én azokat nem bírom, amikor Manu látta, hogy az egyik résznél megijedek átölelt

-Most mit csinálsz?-kérdeztem értetlenül

-Hát láttam, hogy megijedtél-Nem is!-De igen-Jó igen, de azért nem vagyok kisgyerek-De egy kislány vagy-Nem!

Végignéztük a filmet és felmentünk a szobánkba aztán meghallottam, hogy hazaértek Brunóék és lementem-Szia bátyus

-Szia hugi, pont jó, hogy jössz milenne ha holnap bemutatnám neked a barátnőm?-Neked van barátnőd?-kérdeztem meglepődve-Igen, van-Hát jó, szívesen megismerném-Oké, akkor holnap idehozom-mondta mosolyogva és felment

Mindenki lassan elment aludni, én nagyon vártam, hogy megismerjem Bruno barátnőjét

Ez lenne az első rész. Remélem tetszik ha igen voteoljátok és komment. Szép napot!:)