napfény [ haikyū!! ] ; ✓

──★ ˙9 .ᐟ

𝐂𝐡𝐚𝐩. 𝟗 | 𝐓𝐫𝐚𝐢𝐧𝐢𝐧𝐠 𝐜𝐚𝐦𝐩

‧͙⁺˚*･༓☾　　☽༓･*˚⁺‧͙

𝗠𝗲𝗶'𝘀 𝗣.𝗢.𝗩.

Azt sem tudtam, mit mondhatnék. Legszívesebben megfojtottam volna Tobiót egy kanál vízben, túlzás nélkül. Mégis hogy gondolta, hogy majd én pont Hinatával fogok futni? Ráadásul ő hol felelősségteljes és megbízható?

— Mi? — Ledermedve pillantottam az alacsony srácra, aki szintén engem vizslatott. 

Pillantásától remegni kezdett a térdem, a hasam pedig vetett egy bukfencet. Én szakítottam meg vele a szemkontaktust. A cipőm orra valahogy érdekesebbnek tűnt.

— Jól hallottad — biccentett a fekete hajú feladó. Tudtam, hiába is kapálózom, nem fog másképp elengedni.

— Kageyama, olyan vagy, mint egy aggodalmas apa — jegyezte meg Hinata, mire halkan nevetni kezdtem. 

 A gyömbér hajú arcán is megjelent egy halvány mosoly. Kicsivel jobbnak is tűnik a hangulata. Bár az apa szóra kesernyés ízt éreztem a számban.

— Mit mondtál, idióta? — fogott rá a fejére Tobio elsötétült arccal. — Ismételd csak meg még egyszer!

— Felőlem legyen. Ha neki is oké, jöjjön velem! — szakítottam félbe a szokásos civakodásukat. Mindketten meglepetten néztek rám. — Megyünk? — nyitottam ki az ajtót a kísérőm előtt. 

A legjobb barátom nyomatékosan bólintott egyet neki, a törpe pedig viszonozta azt. Talán a furcsa barátságuk miatt csupán ennyivel megbeszéltek mindent. Mondjuk, nem értettem mit. Szó nélkül futottunk egymás mellett, a gondolatainkba voltunk merülve.

— Mióta futsz? — törte meg a hosszú csendet Hinata a legnagyobb meglepetésemre. Azt hittem, Tobio megfenyegette, és csupán kötelességből jött el velem. Arra meg kevésbé sem számítottam, hogy hozzám fog szólni.